Az EU-ban a munkaerőnek nincs „kedve” vándorolni

Megismételte kedden az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős tagja, Vladimír Spidla az Európai Unió régebbi tagországainak szóló felhívását, hogy nyissák meg munkaerőpiacaikat teljesen a két éve csatlakozott tagországok lakói előtt.

A csatlakozási szerződések értelmében a tizenöt korábbi EU-tagállam korlátozásokat vezethetett be az új országok – köztük Magyarország – munkavállalóinak fogadásában. A korlátozások eredetileg két évre szóltak, de további három évig megújíthatók, ha a tagállamok ezt szükségesnek látják (sőt esetleg még újabb két évre kitolhatók, ha súlyos piaczavar mutatkozik valamely tagállamban). Minden EU-tagállam maga dönti el, hogy meghosszabbítja-e a korlátozásokat, de amennyiben ilyen szándékot április utolsó napjáig nem jelez az Európai Bizottságnak, a korlátozásokat megszűntnek kell tekinteni.
Idáig három EU-tagállam (Nagy-Britannia, Írország és Svédország) nem alkalmaz semmilyen korlátozást, és a maradék tizenkettő közül Finnország, Portugália és Spanyolország már egyértelműen jelezte, hogy május elsejétől megszünteti azokat – erősítette meg Spidla, további országokat is hasonló döntésre biztatva.

Ausztria és Németország mindazonáltal már értésre adta, hogy egyelőre fenntartja az akadályokat, Olaszországból is ilyen – bár nem hivatalos – jelzés érkezett, míg Franciaország, Belgium és Hollandia várhatóan csak átmenetileg – a lehetséges három évnél rövidebb ideig – folytatja azok alkalmazását. Görögország és Luxemburg még nem jutott döntésre.

Spidla a tagországok kormányait képviselő tisztviselőkből álló, e téma megvitatására alakított munkacsoport találkozóján beszélve emlékeztetett arra, hogy az uniónak régóta kinyilvánított célja a munkaerő szabad áramlása, továbbá mielőbb meg kell szűnnie a megkülönböztetésnek régebbi és új tagok között. A bizottság korábbi megállapítása szerint semmi nem mutat arra, hogy a keleti munkaerő elárasztani készülne a nyugati tagállamokat, súlyos zavarokat okozva az ottani piacokon.

Egy kedden nyilvánosságra hozott brüsszeli tanulmány szerint az EU-tagállamok állampolgárainak csupán 2 százaléka él külföldön, és ezeknek csupán a negyede azért, mert nem hazájában kíván dolgozni. Az Európai Bizottság gondozásában kiadott összefoglaló azt sugallja, hogy a régebbi tagországokban éppen a munkaerő vándorlási kedvének hiánya okoz problémákat, miközben több százezer üres munkahelyre nem találnak jelentkezőt.

(eurohirek.hu/ebroker.hu)