Die Presse: éles határvonal a magyarországi jobb- és baloldal között

Magyarországon a jobb- és baloldal közötti éles határvonal még erősebbé válik a személyekre koncentráló választási kampányban – mondta Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt budapesti tudósítója egy bécsi előadáson. A Focus arról a „harakiri-akcióról” ír, amely során egy újságírónő robbanóanyaggal és pisztollyal közeledett a múlt hét végi EU-csúcson Merkelhez.

2006. 03. 30. 10:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lap Magyar sajátságok címmel ismerteti Andreas Oplatka tegnapi bécsi előadását az áprilisban sorra kerülő választásokról. Az előadó – aki korábban a Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója volt – ma a német nyelvű Andrássy Egyetem előadója.

Oplatka szerint Magyarország a térség stabilitási mintaállama, hiszen egyetlen politikai válság sem vezetett előrehozott parlamenti választásokhoz. Ugyanakkor minden választás kormányváltást hozott, és a nagy pártok közötti mandátumtávolság folyamatosan csökkent.

Oplatka szerint a választások egyik meghatározó kérdése lehet, hogy a kis pártok közül sikerül-e valamelyiknek átlépnie az ötszázalékos küszöböt.

Az SZDSZ, mely már az elmúlt négy esztendőben a szocialistákkal együtt kormányzott, továbbra is az MSZP-ben látja egyetlen koalíciós partnerét. Az MDF viszont mérsékelt jobboldali pártként próbál híveket szerezni – mondta Oplatka.

Úgy vélte: rendkívül éles határvonal választja el Magyarországon a jobb- és baloldalt, ami még erősebbé válik a személyekre koncentráló mostani választási kampányban.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Elfordulás a kapitalizmustól címmel készített interjút Alain Touraine szociológussal a franciaországi tüntetések okairól. A mostani demonstrációk okát Touraine abban látja, hogy hiányzik a társadalmi konszenzust kialakító konzultációk hagyománya. Szerinte minden jelentős társadalmi reformot ráerőltet a kormány a lakosságra. A szakszervezet ebben a modellben csak a díszlet szerepét tölti be, De Villepin miniszterelnök pedig ennek a bonapartista hagyománynak a folytatója.

Franciaországban a három évtizedes folyamatos piacnyitást, privatizációt és élesedő versenyt követően növekszik a politikára gyakorolt nyomás, hogy térjenek vissza egy szabályozottabb, a munkavállalókat jobban védő piacgazdasághoz. A liberális gazdasági rendszert egyre inkább bírálják. Ez a tendencia ugyanakkor megfigyelhető a többi európai országban is – vélte az interjúban Touraine.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldal hírmagazin Izraelnek és a Hamásznak szüksége van egymásra címmel készített a választások eredményét értékelő interjút Avi Primorral, a zsidó állam egykori berlini nagykövetével. Primor szerint a választási eredmény ismeretében viszonylag gyorsan feláll majd a Kadima és a Munkáspárt koalíciójára épülő új izraeli kormány, annál is inkább, mert az országnak még nincs költségvetése, s ha az költségvetést nem sikerül 42 napon belül elfogadni, akkor új választásokat kellene kiírni.

Primor szerint ugyan egyik fél sem tagadhatja meg a nyilvánosság előtt magát, és ezért nem lesz képes addigi pozícióit azonnal feladni. Azt azonban elvárják a Hamásztól, hogy Izraelt ismerje el tárgyaló félnek, még akkor is, ha ezt hivatalos nyilatkozat nélkül teszi. A másik fontos izraeli elvárás, hogy a Hamász korlátozza a többi terrorszervezet tevékenységét.

A Hamász tudja, hogy a létét kockáztatja, ha nem tud rövid időn belül sikereket felmutatni, hiszen nem ideológiai okokból, hanem a palesztin területeken uralkodó nyomor miatt választották meg. A palesztin lakosság siralmas életkörülményeinek gyors javítását várja a Hamásztól. Ugyanakkor ezt nem képesek az Izraellel történő együttműködés nélkül végrehajtani, mert mint Primor mondja: „mi mindent ellenőrzünk, a légtértől a vízellátásig”. Szükségből és a pragmatizmus okán egymásra vagyunk utalva, a Hamász ránk és mi a Hamászra. Ezért úgy hiszem, hogy – előbb a kulisszák mögött – megkezdődnek a tárgyalások, melyek később hivatalos jelleget öltenek majd.

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazin brüsszeli tudósítói Bombával Merkelnél című tudósításában foglalkoznak az elmúlt hét végi EU-csúcs botrányosan gyenge biztosításával.

Robbanóanyaggal és pisztollyal közeledett a múlt hét végi uniós csúcstalálkozón egy belga televíziós újságírónő a német kancellárhoz és a francia elnökhöz. Pedig Európa egyik legbiztonságosabb helyének kellett volna lennie a brüsszeli Amigo hotelnek az elmúlt hét végén, hiszen itt találkoztak az EU prominens politikusai.

A belga magántelevíziós csatorna, a VTM riportere minden ellenőrzés nélkül Beretta pisztollyal és plasztik robbanóanyaggal zavaratlanul közlekedhetett a hotelben, sőt még szobát is foglalhatott. „A bomba elegendő rombolóerővel rendelkezik egy egész emelet levegőbe repítésére“ – nyilatkozta Katleen Peeraer hétfőn este sugárzott televíziós riportműsorában. Főként akkor volt látható a felfegyverzett riporternő, amikor vezető francia és német politikusok jelentek meg. Egy alkalommal három méterre megközelítette Angela Merkelt.

A riporternő hivatalosan azért kezdeményezte a „harakiri-akciót”, hogy az uniós csúcstalálkozókon uralkodó felháborító biztonsági viszonyokra felhívja a figyelmet. Úgy tűnik, sikerült neki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.