Felmentették a Ságvári Endrét lelövő egyik csendőrt

A Legfelsőbb Bíróság felmentette azt a csendőrnyomozót, akit 1959-ben, mint háborús bűnöst végeztek ki Ságvári Endre megölése miatt. Hiller István 2004-ben – mint az MSZP alelnöke – kijelentette: büszkén vállalják Ságvárival a közösséget. Ismert, Ságvári tüzet nyitott az őt letartóztató nyomozókra, ezt követően őt is lőtték.

MNO
2006. 03. 06. 12:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felmentették az egykori csendőrt

A Legfelsőbb Bíróság felmentett egy csendőrnyomozót, akit 1959-ben, mint háborús bűnöst végeztek ki Ságvári Endre megölése miatt.

Kristóf László többedmagával 1944 nyarán részt vett abban az akcióban, amikor egy budai cukrászdában megpróbálták elfogni az illegális kommunistát. Ságvári színleg megadta magát, kezét feltartotta, később azonban a táskájához nyúlt, és elővette fegyverét. Több lövést adott le, az elfogásában részt vevő négy hatósági személy közül hármat megsebesített. Egyikük a kórházban belehalt sérüléseibe. Kórházba szállítás közben meghalt maga Ságvári is – az egyik rendőr nyomozó lövése találta el, már a cukrászda épületén kívül, Ságvári ugyanis kimenekült a helyiségből. Kristóf László csendőrt két társával együtt 15 évvel később halálra ítélték és kivégezték (a Ságvárit halálosan megsebesítő rendőrnyomozó külföldre menekült, és nem is tért vissza). Az eljárásban 10 csendőr és rendőr szerepelt még vádlottként.

A hozzátartozója által kezdeményezett hétfői felülvizsgálati tárgyaláson Ságvári Endre megölése ügyében felmentették az egykori csendőrt. A Legfelsőbb Bíróság megállapította: az intézkedő rendőrök, illetve csendőrök az akkor hatályos jog szerint törvényesen, szabályosan jártak el, a Kristóf terhére rótt cselekmény semmiképpen nem lehet háborús bűntett. Megállapították továbbá, hogy Kristóf megsebesült a Ságvárival való dulakodásban, és mikor a kommunistát lelőtték, sebesülten feküdt a földön, így nem lehet felelős Ságvári haláláért.
Annak idején Kristóf László terhére rótták háborús bűntettként négy ember megkínzását is. A bíróság szerint az 1959-es ítéletben rögzített cselekmény minősítése hivatali visszaélés, ami az elbíráláskor már elévült, így ebben a vonatkozásában megszűntették az eljárást.

A Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt is: a halálos ítélet szerkezete, tartalma alapján egyértelműen koncepciós jellegű, politikailag elkötelezett.

Az MSZP büszke Ságvárira

2004 nyarán, Ságvári halálának hatvanadik évfordulóján Hiller István (akkor még mint pártalelnök) egy megemlékezésen kijelentette: büszkén vállalják Ságvárival a közösséget. – Nem felejtjük Ságvári Endrét – jelentette ki Hiller, hozzátéve: „nem felejtjük azokat az egykori ifjakat sem, akik mellette harcoltak, büszkén vállaljuk velük a közösséget.”

Tiltakozás az emléktábla ellen

Ságvári emlékét tábla őrzi a budai Remíz mellet – itt történt 1944 nyarán a lövöldözés. Az emléktáblát 2004 nyarán avatta újjá Hiller István. A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2005 elején a tábla eltávolítását kezdeményezte, több más, a kommunizmus áldozatait sértő emléktáblák, szobrok eltávolítása mellett. Felszólította továbbá az MSZP elnökét, hogy „fejezze be a történelemhamisítási kísérletét, ne tartson hazug beszédeket Ságvári emléktáblájánál vagy a Károlyi-szobornál, mert ezzel a fiatalság nemzeti tudatát mérgezi meg”.

(Magyar Rádió, Info Rádió, Magyar Nemzet, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.