Holnap teszi közzé honlapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a területfejlesztéssel kapcsolatos ellenőrzés megállapításait. Az ellenőrzés során azt vizsgálták, hogy a 2005-ben létrehozott fejezet szervezeti kialakítása megfelelő keretet biztosított-e a területfejlesztési feladatok hatékony és eredményes ellátásához, illetve értékelték a területfejlesztési célú források hasznosulását.
A vizsgálat szerint korlátozza a területfejlesztési feladatok és támogatások összehangolt irányítását, hogy a 7 statisztikai régióval szemben 9 turisztikai régiót alakítottak ki, mivel ezek illetékességi területe és határa nem egyezik meg – írja a távirati iroda. Megállapították továbbá, hogy nem építették ki a döntéshozatali mechanizmust segítő monitoringot, az elemző mélységű beszámolási rendszert, és nem helyeztek hangsúlyt a források hasznosulásának eredményességi értékelésére. Mivel célszerűtlen a pályázati rendszer, illetve elemeinek kialakítása, az ÁSZ a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek a teljes körű monitoring, valamint az információs rendszer kialakítását és a pályázati rendszer EU-pályáztatás gyakorlatának megfelelő átalakítását javasolja. A számvevőszék megállapította továbbá azt is, hogy a hogy a területfejlesztés fejezet szervezeti kialakítása, irányítása, felügyelete a hazai államigazgatási gyakorlatban több okból is példa nélküli: a fejezet vezetője más szervezetbe, a MeH-be illesztve irányít, a felügyeleti jogkörök nem határolhatók el egyértelműen, magas a vezetési szintek, a vezetők száma. Az ÁSZ javasolja a kormánynak a kétévenkénti beszámolási rendet, az irányítási, felügyeleti jogkörök és a szervezeti keretek felülvizsgálatát, valamint a Nemzeti lakásprogram elkészítését is.
A vizsgálat szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek preferálása nem érvényesült, a decentralizált támogatások a felzárkóztatási célok teljesítését nem tudták érdemben befolyásolni, emellett az egyes régiókra jutott összeg alacsony volt és a források elaprózódtak. A Turisztikai Célelőirányzat pályázati úton történő felhasználását a területfejlesztés céljaitól függetlenül végezték, így a kistérségekbe jutó turisztikai célú támogatás és a területfejlesztési célok között csak közvetett összefüggés volt. A lakás célú előirányzatok tették ki a fejezet kiadási előirányzatainak legnagyobb részét; a programok sikeresek voltak, de 2004-től az állami források szűkülése miatt egyes programok megszűntek, továbbá csökkent az igénybevevők száma – állapította meg az ÁSZ. A Lakóépületek energiamegtakarítási program a pályázatok száma alapján sikeres volt, de a tényleges hasznosulásra, az energia megtakarításra adat nem állt rendelkezésre. A szociálisan rászorult családok lakbértámogatására a Belügyminisztérium 2004-ben nem írt ki pályázatot, a 800 millió forint keretet csoportosították át. Az Állami támogatású bérlakás programnál a pályázatonkénti támogatás mértéke 2003-tól mintegy 30 százalékkal csökkent, a program 2004-től forráshiány miatt szünetel. A 2005. február 1-jétől indult Fészekrakó program esetében nem mutatható ki, hogy a program valójában hány embert, vagy családot érint – hangsúlyozta a számvevőszék.
Miközben a luxuskormány folyamatosan a kisebb államról és az államigazgatás költségeinek lefaragásáról beszél, a bürokrácia soha nem látott mértékben növekedett az elmúlt években – reagált az ÁSZ megállapításaira Mikes Éva, a Fidesz területfejlesztési programszóvivője. Hangsúlyozta: a kormány amellett, hogy az államtitkárok számát hetven fővel növelte, újabb és újabb, az adóforintok millióit felemésztő intézmények sorát hozta létre. A területfejlesztési fejezet létrehozásáról lefolytatott számvevőszéki vizsgálat is ezt támasztja alá: a kormány célszerűtlenül és rendezetlenül alakította ki a fejezet szervezeti kereteit, túl sok a vezető – utalt vissza az ÁSZ megállapítására a politikus, hozzátéve: a jelentés nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy a kormány képtelen volt kezelni a leghátrányosabb helyzetű kistérségek problémáit. A lakáscélú források kormányzati szűkítése miatt az állami támogatású lakásprogramokat egyre kevesebben tudták igénybe venni, a szociálisan rászoruló családokat pedig nagyon nehéz helyzetbe hozták azzal, hogy átcsoportosították a lakbértámogatás forrásait – húzta alá Mikes Éva.
A leendő polgári kormány átlátható és az uniós gyakorlatnak megfelelő pályázati rendszert fog kialakítani annak érdekében, hogy hatékony szervezeti körülmények között, jóval könnyebben lehessen lefolytatni a területfejlesztési pályázati eljárásokat – fűzte még hozzá.

Botrányok és tiltakozások a Fővárosi Közgyűlésben, Kollár Kinga bujkál