Jelentősen koncentrálódott a közbeszerzési piac az elmúlt hat év alatt – ez a legfontosabb megállapítása a témában készült elemzésnek, melyet az 1999–2005 közötti helyzetről készített a magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. Tunyogi László ügyvezető igazgató a Vilgágazdsaságnak elmondta: hat év alatt több mint duplájára, 445 milliárd forintról 1069 milliárdra nőtt a közbeszerzések értéke, míg a 2001–2004 közötti időszakban egyre kevesebb szervezet írta ki a pályázatok egyre nagyobb hányadát. Míg 2001-ben az érték szerinti első tíz ajánlatkérő még csak az összérték körülbelül negyedére kért és kapott ajánlatot, addig 2004-ben már több mint 50 százalékára. Tunyogi László szerint ez a kormány autópálya-programjának a közbeszerzési forgalomra gyakorolt közvetlen hatása. Az ajánlattevői piac még koncentráltabbá vált, öt év alatt 15 százalékról 50-re nőtt a toplista első tíz helyezettje által nyert összeg.
A szakember szerint a közbeszerzések piaca klasszikus monopolisztikus versenypiac, kevés eladóval és sok vevővel, ahol a közbeszerzés mint külön áru jelenik meg. Az egyes részpiacok azonban eltérő szerkezetűek. Az építőipar legnagyobb nyertesei az értéktoplistán is az élmezőnyben szerepelnek, de az ugyancsak sok tendert nyerő, kevés számú gyógyszergyártó éves közbeszerzési forgalma alig haladja meg az egy–három milliárdot.
Répássy Róbert (Fidesz) a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, a közbeszerzések ügyében szemléletváltásra van szükség: elsősorban a hazai vállalkozásokat kell támogatni. Problémát okoz az is, hogy a közbeszerzési eljárás nem zárja ki, hogy tisztességtelen vagy elfogulatlan döntések szülessenek. Változást hozhatna, ha az eljárásban a jogorvoslatot anonim módon is lehetne kezdeményezni – hangsúlyozta Répássy.
Egyetértés van a két párt között a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése ügyében – mondta Kovács Tibor (MSZP). Jelenleg is van lehetőség a pályázatoknál a hazai vállalkozások előnyhöz juttatására, de valóban törekedni kell arra, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon – tette még hozzá. A jogorvoslat anonim kezdeményezését viszont nem támogatja az MSZP – szögezte le.
Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint a hazai közbeszerzési rendszert egyelőre az útkeresés, az átmenetiség jellemzi; a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályáztatás nehézkes és bonyolult, és ez elrettenti a magyar kis- és közepes vállalatokat a közbeszerzési eljárásokon való részvételtől. – Irritáló, hogy a nyertes cégek között a magyar vállalatok aránya nem éri el a 30 százalékot. Ezen mindenképpen változtatni kell. Még időben vagyunk, de a törvény módosításával nem szabad éveket várni – hangsúlyozta a Világgazdaságnak.
Szili Márta, A Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója szerint a közbeszerzésben a kis- és közepes vállalkozások azért nem tudnak labdába rúgni, mert a pályázati kiírásokban általában olyan szigorú technikai paramétereket határoznak meg, amelyeket a kisebb cégek nem tudnak teljesíteni. – Ami a külföldi cégek magas arányát illeti, ha a cél a legjobb minőség elérése a legjobb áron, természetesen nem lehet kizárni őket a versenyből, de biztosan lehetne úgy változtatni a szabályozáson, hogy a kkv-k nagyobb szerepet kapjanak – mondta.
Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke azt hangsúlyozta: a magyar tulajdonú cégeket mindenképpen előnyben kellene részesíteni a közbeszerzési eljárásokon. A tapasztalatok szerint ugyanis igen nagy százalékban nyernek olyan külföldi cégek, amelyeknek még egy üzeme sincs Magyarországon.
(Világgazdaság)
origo.hu
Magyarország nemet mondott a tízéves autók kötelező éves műszaki vizsgájára
