Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Magyarországon csak az öregek maradnak című írásában vizionálja az osztrák főváros napilapjában Peter Stiegnitza a hazai munkaerőpiac várhatóan gyors összeomlását. A cikk szerint riasztók az adatok a magyar munkaerőpiacon. Amennyiben nem történnek ellenintézkedések, annak rendkívül súlyos gazdasági és szociális következményei lehetnek. Magyarországról ugyanis – legalább is az ország nyugati részéről – elvándorol a szakképzett munkaerő. Mindenekelőtt az egészségügyben, de az informatikában is sokkal több a betöltetlen álláshely, mint a jelentkező.
A magyarázat viszonylag egyszerű, a több éves munkaerőpiaci korlátozások ellenére, a fiatal, nyelvismerettel rendelkező, jól képzett magyarok külföldön, Ausztriában, valamint Németországban keresnek munkát. Annak ellenére, hogy ma sokkal többen tanulnak angolul, mint németül a magyarok többsége nem Angliába, vagy Írországba megy dolgozni, hanem a szomszédos, könnyebben elérhető országokba. A fiatal magyarok ugyanis nem sok éves külföldi tartózkodásban gondolkodnak, hanem legfeljebb egy-két évre kívánják hazájukat elhagyni.
Már 2003-ban megállapította a KSH, hogy az alkalmazottként foglalkoztatott magyarok négy százaléka vállalna szívesen munkát külföldön. Az elmúlt három évben tovább növekedett a potenciális külföldön munkát keresők aránya. Egyharmaduk állítólag már informálódott az osztrák munkaerőpiacról. A fiatal munkavállalók 9, a középkorúak 4, míg az idősebbek egy százaléka keres munkahelyet magának Ausztriában.
Az erősödő elvándorlás tovább rontja az ország amúgy is katasztrofális demográfiai helyzetét – figyelmeztet a lap.
Die Presse (diepresse.com)
Montenegró már független című írásában foglalkozik Martin Kugler a Die Presse-ben azzal a kérdéssel, hogy vajon miből élhet meg a Szerbiától történő elszakadásra törekvő Podgorica. Az évek óta megcélzott függetlenségi referendum játékszabályai immár egyértelműek: Montenegró brüsszeli nyomásra elfogadta azt a „javaslatot”, miszerint az államocska csak akkor válhat függetlenné, ha a lakosok legalább 55 százaléka az önállóság mellett voksol. Már a függetlenségi népszavazás időpontja is megvan, május 21-e.
Hogy a politikai játszma miként ér véget, azt ma senki sem tudja, a közvélemény-kutatási eredmények az 55 százalékos határ körül hullámzanak. Annak a feltételei ugyanakkor szinte teljesen hiányoznak, hogy a 650 ezer lakosú állam gazdasági értelemben felvirágozzon – írja a lap.
A gyenge fejlődés fő felelőse az ipar, amely nem hogy nem növekszik, hanem éppen zsugorodik. Ez kéz a kézben csökken a legfontosabb kiviteli cikk, az alumínium exportjának 14 százalékos zsugorodásával. Montenegróban az egyetlen sikerszektor, a turizmus.
Az idegenforgalmat a Bécsi Nemzetközi Összehasonlítások Intézetének (WIIW) Balkán szakértője, Vladimir Gligorov az ország nagy reménységének tartja. A főváros Podgorica és az Adria-part közötti alagút további impulzust adhat a turizmusnak. E területre igen jelentős mennyiségben áramlik a külföldi tőke – mindenek előtt oroszok vásárolnak nagyobb mennyiségben ingatlant a tengerparton. Ameddig a befektetések az idegenforgalomban kifizetődnek, Gligorov szerint legalább még öt, de lehet, hogy tíz év is kell, hogy elteljen. Ebben az évtizedben azonban még majdnem minden változatlan marad. – Ha nincs politikai válság, akkor a növekedés a legjobb esetben is négy-öt százalékos lesz – fogalmazott Gligorov.
Az ország versenyképessége továbbra is problémás marad: az euró árfolyamának dollárral szembeni emelkedése jelentősen csökkentette a kis ország versenyképességét. Montenegró az eurót már 2002-ben hivatalos fizetőeszközként bevezette, s emiatt az ország alig rendelkezik pénzpolitikai mozgástérrel. Ehhez jön továbbá, hogy az elmúlt években jóval gyorsabban emelkednek a bérek, mint a stabilan alacsony infláció. Ennek egyik következménye a folyamatosan csökkenő foglalkoztatottság, s a növekvő munkanélküliség, amely már elérte a 27,5 százalékot. Ami az elmúlt öt év legmagasabb arányának számít és a WIIW a következő esztendőben további növekedésre számít.
Azt, hogy Montenegró kilép az államszövetségből, vagy sem, Gligorov szerint a gyakorlatban semmilyen változást nem jelent. Hiszen az ország már majdnem minden területen önálló: Montenegró független adó- és vámhatósággal rendelkezik, saját iskolarendszerrel és egészségügyi hálózattal, nemzetközi képviseletekkel. Közvetlen pénzügyi támogatások sem érkeznek Belgrádból. Ugyanakkor számos közfeladatot Belgrádba telepítettek: a montenegróiak továbbra is szívesebben kezeltetik magukat a belgrádi kórházakban és az egyetemi tanulmányaikat is inkább ott végzik.
Éppen ezért számos szakértő számára rejtély, miként finanszírozná magát egy önálló montenegrói állam. „Ez a kulcskérdés”, nyilatkozta az évekig Macedóniában állomásozó EBESZ megfigyelő, Doris Pollet Kammerlander. „Nem tudom, és még senki sem tudott erre a kérdésre valóban megnyugtató választ adni.”
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
