Burgenländische Volkszeitung (bvz.at)
A várvidéki tartományi lapban Doris Seebacher Nem szívesen látott magyarok? című cikkében foglalkozik azzal, hogy az osztrák szocialisták (SPÖ) magyarellenes kampánnyal készülnek az őszi szövetségi választásokra.
„A magyar munkavállalók száma radikálisan emelkedett az elmúlt öt évben a Várvidéken“ – panaszolja Hans Niessl, SPÖ-tartományfőnök, aki kiemelte, az ausztriai magyar munkavállalók több mint egyharmada itt dolgozik. Különösen bírálta a munkaügyi miniszter, Martin Bartenstein által kezdeményezett kishatárforgalmi megállapodást, mely 1998 óta 500-ról 1950-re emelte a legálisan munkát vállaló magyarok számát.
A munkaügyi miniszter hivatala folyamatosan az érintett kontingens emelését támogatja: „Az idei 120 fős kontingens emelése már igen restriktív“ – vélekedik Johannes Kopf, Bartenstein munkatársa. Josef Stiglitz, a várvidéki gazdasági kamara vezetője a kishatárforgalomban érkező magyar munkavállalók számának felemelését „egyszerű pánikkeltésnek” nevezte, mely mindenkinek csak árt. Amennyiben nem volnának magyar munkavállalók, akkor az itteni gazdaság tönkremenne, fogalmazott Stiglitz.
Der Standard (standard.at)
A balliberális napilapban Kathrin Lauer Nyers hang, hiányzó tartalom című budapesti tudósításában fejezi ki aggodalmát a magyarországi választások hangnemének eldurvulása miatt, és adja a történtek egyértelmű kormánypárti, de inkább SZDSZ-es olvasatát.
Magyarországon a parlamenti választások célegyenesbe fordulása láthatóan arról szól, melyik párt képes nagyobb tömegeket mozgósítani a hét végi budapesti tömegdemonstrációra, és véget érnek-e a rendezvények erőszak nélkül. A két nagy párt fej fej melletti versengést produkál, de a bizonytalanok száma is jelentős. Gyurcsány Ferenc röviddel az esemény előtt szombatra tette át az MSZP budapesti Hősök terére (sic!) tervezett rendezvényét, mert attól tartott, hogy hívei összecsaphatnának a Parlament előtt demonstráló Fidesz-szimpatizánsokkal – közli a lap.
A Fidesz időközben agresszívebb retorikára váltott, így most Orbán Viktor pártja irányítja a közbeszédet. Mikola István előbb azzal sokkolt sokakat, hogy 20 esztendős Fidesz-uralomról fantáziált, amit a határokon túli magyaroknak adott állampolgársággal kívánt elérni – számol be a Der Standard. A lap hozzáteszi, majd a szocialistákat mint „az Andrássy úton technozenére táncoló szingliket” szidta. A lap szerint Mikola ezt jelzésnek szánta a vidéki-klerikális Fidesz-törzsszavazóknak, akiknek gyanús a kozmopolita, felvilágosodott városi lakosság.
Ezen retorika mögött az bújik meg, hogy egyik nagy pártnak sincs megoldási javaslata Magyarország legnagyobb problémájára: a magas költségvetési hiányra és arra, hogy ennek következtében veszélybe került euró bevezetése. A Fidesz és az MSZP terveiben szinte csak olyan tervek találhatók, amik viszik a pénzt – összegez a Der Standard.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin washingtoni tudósítója, Peter Gruber Súlyos gyanú Bush ellen című írásában a The New York Times értesüléseire hivatkozva szolgáltat újabb mozaikkockákat az iraki háború geneziséről.
Bush – annak ellenére, hogy folyamatosan ennek ellenkezőjét hangoztatta – már hónapokkal a támadás előtt döntött a katonai akcióról, de úgy tűnik, provokálni kívánta Szaddám Huszeint, hogy jobban igazolhassa a hadjáratot.
A lap egy bizalmas, 2003 januárjában lezajlott, Bush és Blair közötti beszélgetésre hivatkozik, amelynek tartalmáról a brit miniszterelnök akkori külpolitikai tanácsadója, David Manning készített feljegyzéseket. A két politikus egyetértett abban, hogy valószínűleg nem találnak az invázió után bizonyítékot Szaddám Huszein állítólagos tömegpusztító fegyvereire, annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt főként ezzel indokolták a támadást.
Amint azt Manning emlékeztetője megőrizte, Bush három lehetőséget ajánlott, miként lehetne Szaddám Huszeint a katonai összecsapásra kényszeríteni. Az Egyesült Államok, javasolta az elnök, az egyik U2-es felderítőgépét az ENSZ kék színére festheti. Ha a gépet az iraki légvédelem tűz alá venné, az az ENSZ- határozatok megsértését jelentené, és ez ürügyet szolgáltatna a támadásra. Bush továbbá arra is célzott a beszélgetésben, hogy kormánya esetleg egy iraki dezertőrt rávehetne arra, a nyilvánosság előtt beszéljen Szaddám tömegpusztító fegyvereiről. A The New York Times szerint a két politikus beszélgetésén még egy Szaddám elleni merénylet is szóba került, anélkül, hogy az ötletet részletezték volna.
Már tavaly is nagy feltűnést keltettek azok a brit dokumentumok, melyek a „Downing Street-i emlékeztetők” néven váltak ismertté. Ezek többek között tartalmazták a brit külső hírszerzés, az MI6 akkori főnökének, Richard Dearlove-nak az amerikai kormány tagjaival 2002 júliusában folytatott washingtoni beszélgetéséről készült feljegyzéseket. Ezekben szó szerint szerepel: „Egy katonai csapást (Washington részéről) elkerülhetetlennek tartanak.“
Egy másik részben az alábbi kitétel szerepel: „Bush katonai erővel kívánja megbuktatni Szaddám Huszeint, és ezt a terrorizmusra és az ABC-fegyverekre történő hivatkozással kívánja igazolni. A titkosszolgálati értesüléseket ehhez a politikához igazítják.“ S ami az iraki újjáépítést illeti: „Washingtonban alig van nyoma a vitáknak abban a kérdésben, hogy a katonai csapást követően minek kell (Irakban) történnie.“
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Elhalasztották Lukasenko hivatalba iktatását című írásában foglalkozik a fehéroroszországi helyzettel. Az eredetileg péntekre tervezett hivatalba iktatási ceremóniát minden különösebb indoklás nélkül „április első felére” halasztották – nyilatkozta a központi választási bizottság egyik szóvivője, de az esemény elhalasztásának okát nem említette. Lukasenko napok óta először lépett a televíziós kamerák elé, és bejelentette, hogy az országban sikerült helyreállítani a választások tisztasága miatti többnapos tiltakozást követően a rendet. Lukasenko a rendkívül magas választási részvételt mint a lakosság irányába és politikája iránt megnyilvánuló bizalmát értékelte.
Lukasenko arra szólított fel, hogy portréját távolítsák el a középületekről. „Ezek csak arra jók, hogy személyi kultusszal gyanúsítsanak„, nyilatkozta az elnök, aki szerint egy „kis fotó” éppen elég.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap vezető glosszájában Gina Thomas Bee, bee, hülyeség című londoni keltezésű írásában vázolja fel, milyen is a toleráns, multikulturális szép új világ. A szerző ismerteti, már évekkel ezelőtt betiltották egyes önkormányzatok, hogy az állami iskolákban a kedvelt „hot cross buns” nevű süteményt tálalják fel nagypénteken. A fűszeres kelt tésztán cukormázból készült, kereszt alakú öntet található, amely a középkor óta elfogadott magyarázat szerint Krisztus szenvedését ábrázolja a kereszten. Ténylegesen azonban a pogány időkben gyökerezik, és a holdnegyedeket ábrázolja. A buzgó hivatalnokok azonban attól tartottak, hogy a sütemény tetején látható kereszt taszítani fogja a nem keresztény diákokat, ezért betiltották a sütit. Egy londoni kerület például az indiai naan kenyeret alkalmasabbnak találta az ünnepi asztalon.
Az abszurd védelmi buzgalmak legfrissebb példáját azok a kísérletek szolgálják, melyek gyermekverseket kívánnak átírni. A „Bee, bee, fekete bárányt”, amellyel évszázadokon keresztül gyerekek nőttek fel, rasszistának bélyegzik, pedig fekete bárányokról és nem emberekről szól. Hat évvel ezelőtt a fekete szülők akadályozták meg a birminghami oktatási hivatalt abban, hogy betiltsa a versikét. Aberdeenben egy óvodában „Bee, bee, boldog bárányra” módosították a vers szövegét, míg Oxfordshire-ben a gyerekek még értelmetlenebb szöveggel már szivárvány színű báránykáról tanulnak. E mögött az erkölcsi alapú utasítási őrület és a tudatlanság lakozik – állapítja meg a szerző, aki kiemeli, a versike nem a gyarmati időkre és a rabszolgákra utal, sokkal inkább arra szolgált, hogy a gyerekekkel megtanítsa az állatok hangját, és megértesse velük a gyapjú és a birka közötti kapcsolatot.
origo.hu
Ki a Soros-ügynök Magyar Péter képviselői között? - megkérdeztük a diszkópolitikust!
