Március 15. Nemzeti ünnep

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

A forradalom kitörésének történelmi előzményei

Az 1830-as évektől a magyar reformtörekvések legfontosabb színtere a pozsonyi országgyűlés volt, amely még a rendi társadalom szabályai szerint működött. A modernizációs törekvéseket megjelenítő javaslatok a megyei követekből álló alsóházban születtek, amit a felsőháznak is támogatnia kellett, hogy az uralkodó elé kerülhessenek, s csak uralkodói szentesítéssel váltak törvénnyé.

Az alsóház ülésterme Pozsonyban

Míg az 1843-44-es országgyűlésen többségben voltak a konzervatívok és a nyelvkérdésen kívül más pontban nem tudtak újítást hozni, addig az 1847-48-as nevezetes pozsonyi országgyűlés már jelentős reform törvénytervezetekkel indította el a fejlődés útját. Az országgyűlést V. Ferdinánd király (1835-1848) magyar beszéddel nyitotta meg. A nemesi rendek önként mondtak le az adómentesség kiváltságáról és eltörölték az ősiség törvényt, továbbá kimondták az örökváltságot (a jobbágyság felszabadult a földesúri terhek alól).

1848 első hónapjaiban Európa számos nagyvárosában forradalmak törtek ki – Palermo, január 12., Bécs, március 13., Berlin, március 18.

Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. Kossuth a parlament küldöttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyűlés által megszavazott követeléseket elfogadtassák az uralkodóval.

Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló értelmiségi csoport, a „márciusi ifjak”, Petőfi Sándor és társai reggel kilenckor a Pilvax kávéházból az egyetemre mentek, ahol az ifjuság csatlakozott hozzájuk. Először az orvosokhoz, majd a mérnökökhöz, utána a jogászokhoz vonultak. Tíz órakor lefoglalták a Landerer-nyomdát. A cenzor engedélye nélkül nyomtatták ki követeléseiket, a 12 pontot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését.


2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.


3. Évenkénti országgyűlést Pesten.


4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.


5. Nemzeti őrsereg.


6. Közös teherviselés.


7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.


8. Esküdtszék.képviselet egyenlőség alapján.


9. Nemzeti Bank.


10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.


11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.


12. Unio.