A forradalom kitörésének történelmi előzményei
Az 1830-as évektől a magyar reformtörekvések legfontosabb színtere a pozsonyi országgyűlés volt, amely még a rendi társadalom szabályai szerint működött. A modernizációs törekvéseket megjelenítő javaslatok a megyei követekből álló alsóházban születtek, amit a felsőháznak is támogatnia kellett, hogy az uralkodó elé kerülhessenek, s csak uralkodói szentesítéssel váltak törvénnyé.
Az alsóház ülésterme Pozsonyban
Míg az 1843-44-es országgyűlésen többségben voltak a konzervatívok és a nyelvkérdésen kívül más pontban nem tudtak újítást hozni, addig az 1847-48-as nevezetes pozsonyi országgyűlés már jelentős reform törvénytervezetekkel indította el a fejlődés útját. Az országgyűlést V. Ferdinánd király (1835-1848) magyar beszéddel nyitotta meg. A nemesi rendek önként mondtak le az adómentesség kiváltságáról és eltörölték az ősiség törvényt, továbbá kimondták az örökváltságot (a jobbágyság felszabadult a földesúri terhek alól).
1848 első hónapjaiban Európa számos nagyvárosában forradalmak törtek ki – Palermo, január 12., Bécs, március 13., Berlin, március 18.
Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. Kossuth a parlament küldöttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyűlés által megszavazott követeléseket elfogadtassák az uralkodóval.
Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló értelmiségi csoport, a „márciusi ifjak”, Petőfi Sándor és társai reggel kilenckor a Pilvax kávéházból az egyetemre mentek, ahol az ifjuság csatlakozott hozzájuk. Először az orvosokhoz, majd a mérnökökhöz, utána a jogászokhoz vonultak. Tíz órakor lefoglalták a Landerer-nyomdát. A cenzor engedélye nélkül nyomtatták ki követeléseiket, a 12 pontot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt.
- Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését.
- Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
- Évenkénti országgyűlést Pesten.
- Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
- Nemzeti őrsereg.
- Közös teherviselés.
- Úrbéri viszonyok megszüntetése.
- Esküdtszék.képviselet egyenlőség alapján.
- Nemzeti Bank.
- A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
- A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
- Unio.
Tizenegy órakor kezdték osztogatni a szabad sajtó első példányait, kézről kézre adogatták a forradalmi röplapokat. Az eső ellenére délután három órakor tízezer ember gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtti téren. Jókai felolvasta a 12 pontot, elszavalták a Nemzeti dalt. Ezt követően a tömeg a városháza elé vonult. A városi tanács vezetői aláírták a fiatalok követeléseit. Megválasztották a Közbátorsági Bizottmányt, melynek a tagjai a márciusi fiatalok és megyei, városi vezetők lettek. A helytartótanács fegyverbe állítatta a katonákat. Az összecsapás azonban elmaradt. Délután öt órakor kiszabadították Táncsics Mihályt a börtönből, a kocsi elé magukat fogták be a fiatalok, így vitték végig a városon. Este Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt és előadták a Bánk bánt.
A március 13-ai bécsi és a 15-i pesti forradalom hatására az udvar kénytelen volt az országgyűlés követeléseit elfogadni és ezekből törvényeket alkotni. A törvények tartalmazták a “12 pont” legfontosabb követeléseit. Ezáltal a békés átalakulás végbement. Gróf Batthyány Lajos (1806-1849) vezetésével létrejött az első független, az országgyűlésnek felelős magyar kormány. A miniszterek többsége a kor reform-politikusai közül kerültek ki, így helyet kapott a kormányban Széchenyi és Kossuth is.
A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.
Forrás: Magyar Rádió
