Összehangolt propaganda-kampányt folytatnak a szabaddemokrata vezetésű minisztériumok. Az egyik országos napilapban rendszeresen negjelenő hirdetések arról próbálják meggyőzni az olvasókat, hogy milyen sok jót cselekedtek a tárcák saját szakterületükön.
Az oktatási tárca tehette a legtöbb jót, mert neki fél oldalnyi terjedelem jutott, az informatikai, a gazdasági valamint a környezetvédelmi minisztériumnak pedig csupán negyedoldal.
A hirdetések kísértetiesen hasonlóságot mutatnak az SZDSZ színvilágával, korábban megszokott reklámanyagaival, olyannyira, hogy óvatlan olvasó azt hiheti: a szabaddemokrata párt kampányanyagát látja maga előtt. Ez annál érdekesebb, mert éppen e párt erősködésére fogadott el nemrégen három parlamenti párt választási etikai kódexet, amelyben az aláíró politikai szervezetek többek között vállalták, hogy a pártok – a központi támogatáson kívül – nem használnak fel közpénzt kampányolásra. Az SZDSZ formavilágán kívül a liberálisnak nevezett pártra utal a hirdetésekben gyakran szereplő „több” kifejezés is. Egyértelműen a szavazatszerzés vágyára, s nem a „lakosság” tájékoztatására utal az is, hogy abban a lapban jelennek meg a hirdetések, amelynek olvasóitól talán még remélhet némi támogatást a párt (a Magyar Nemzet, vagy éppen a Népszava olvasói valószínűleg elkötelezettebbek, nehezen megnyerhetők a liberálisok részéről).
Egyszerű üzenetek – magyartalanul
A hirdetések egyébként az SZDSZ-hez képest is egyszerű, és olyakor meggondolatlan üzeneteket közvetítenek. (Azt már csak mellékesen kell megjegyezni: nem ártana, ha a reklámanyagok készítői is – ahogy az oktatási tárca hirdetésében szerepel – több időt fordítanának az írás megtanulására, hiszen a magyar herlysesírás szabályaival nehezen egyeztethető össze, hogy hol nem használnak írásjelet a mondatok, tagmondatok között, hol pedig a ponttal végződő mondatszerűség után kis kezdőbetűt írnak.)
Az OM reklámja például azt közli: „több diák a világhálón” (nyilván azt akarták mondani, hogy több tanuló férhet hozzá az internethez), ám az ilyen kétértelmű megfogalmazásoktól valószínűleg tartózkodnia kellene az SZDSZ-nek, különös tekintettel a nemrég napvilágra került legújabb SZDSZ érintettségű pedofil-botrányra.
Több SZDSZ, több hamis állítás?
A reklámszövegek egy másik része viszont egyszerűen nem is igaz. A GKM hirdetése azt írja: az elmúlt négy évben (...) 511 kilométer autópályát építettünk. „2002-ben az autópályákat és az autóutakat is beleértve a gyorsforgalmi hálózat hossza 562 kilométer volt. 2002 és 2006 között 247 kilométer autópályát helyeztek forgalomba és jelenleg 296 kilométeren folyik építkezés” –a pártok ígéretei nyomán erről tájékoztatta az InfoRádiót a Nemzeti Autópálya Rt. nemrég. Lamperth Móbnika egy másik adatot tud: „Ebben a ciklusban 511 kilométer autópályát adunk át, ebből 245 kilométer már megvalósult és 266 kilométer még építés alatt áll –mondta a belügyminiszter az Elszámolás 2006 rendezvénysorozat tájékoztatóján február elején. (Az elszámolás 2006 honlapján a következő adatok szerpelnek: 2002-ben (II.félév) 64 (ezt még az előző kormány készítette elő! – vallják be ők maguk) , 2003-ban 29, 2004-ben 57, 2005-ben 95 km autópálya épült, s 2006-ban további 266 km-t terveznek átadni.)
Az IHM reklámanyagában is szerepelnek vitatható mondatok. Ilyen például az, amely „napi kétmillió otthoni internetező”-ről tájékoztat. Az adatok forrása nem ismert, azonban az internet forgalom mérésére szakosodott intézmény szerint az erősebb hétköznapokon valóban meghaladja már a forgalom a kétmillió egyedi látogatót, ezek jelentős része azonban a munkahelyéről használja az internetet. Az a kitétel is hagy némi kívánni valót maga után, hogy „behálóztuk az országot”. Igaz, a szélessávú internet egyre terjed, ám elég lyukas még ez a „háló”: ma már elértük, hogy majd utolsók vagyunk internethasználók tekintetében az unióban (szégyen, de Budapest belvárosában utcák, lakótömbök vannak, ahol semmiféle szélessávú internet-elérhetőségre nincs lehetőség). A KSH adatai szerint egyébként 2005 végére nagyjából 907 ezer internetelőfizető volt Magyarországon, ebből még mindig 210 ezer kapcsolt vonalon, modemmel éri el a világhálót.
Az viszont igaz, az IHM rengeteg pénzt költött az informatikára: a tárca által indított pályázatok során 2002–2004-ben többek között „e-demokrácia – önkormányzatok a világhálón” célra 502 millió, közösségi hozzáférési pontok bővítésére 912 millió, gyermekotthonok és védőnői szolgálatok informatikai háttérfejlesztésére 972 millió, „kakaóbiztos” számítógépekre óvodáknak 300 millió, széles sávú penetráció növelésére ugyancsak 300 millió forintot osztottak ki, összesen mintegy 23 milliárd forintot. Ehhez társult az oktatási tárca Sulinet Expressz programja, amely 2003-ban indult, s az első évben hat hónap alatt 23 milliárd forintos forgalmat produkált. Csak a 2003-as vásárlások után az állam 15 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót térített vissza a vásárlóknak.
„Tízmilliós közbeszerzés része”
A hirdetésekkel kapcsolatban szerettük volna megtudni, a tárcák saját keretükből finanszírozzák-e azokat, vagy részei a kormány „sikerpropagandájának”. Mint ismert, mintegy kétmilliárd forintot költ a kormány júniusig saját eredményeinek ismertetésére, hirdetésekre, közvélemény-kutatásokra.
Az érintettek közül eddig csupán a környezetvédelmi tárcától kaptunk válaszokat kérdéseinkre. Megtudtuk, a minisztérium saját keretéből finanszírozza a hirdetéseket, amelyek egyébként három napilapban és két magazinban is megjelennek március végéig. Hogy pontosan mennyit költ ezekre a tárca, azt nem árulták el, mondván: mindez egy nagyobb – tízmilliós nagyságrendű –közbeszerzés része. Arra a kérdésre, hogy miért hasonlítanak az SZDSZ arculatára a hirdetések, a környezetvédelmi minisztérium illetékese a következőket váaszolta: „A kormány normális működéséhez hozzátartozik, hogy a miniszterek egyeztetnek a kabinet teljesítményét bemutató kommunikációs kampányokról.”
origo.hu
Jön a lehűlés, nulla fok is lehet!
