Veres: A papoknak is joguk van politizálni, véleményt mondani

Alkotmánybírósághoz fordulnak a vallásos emberek, akik hátrányos megkülönböztetésnek tartják azt, hogy oktatási és szociális területen is jelentős elvonások sújtják a történelmi egyházakat. Mivel intézményeik létét látják veszélyben, az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Arra a felvetésre, hogy az egyházakat tartsák el a híveik, azt válaszolja Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, hogy akkor a pártokat meg tartsák el a párttagok. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyház csak közfeladatok ellátásra kap pénzt a költségvetésből. Minden más feladatot – így a papok fizetését is – a hívők adományából biztosítja az egyház. – A történelmi egyházak megint az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hiszen olyan jelentős elvonásokat vitt végbe a mostani finanszírozási törvény, mind az oktatási, mind a szociális területen, amelyek az egyházi intézmények létét fenyegetik – mondta Veres András.

A püspök elmondta, hogy a kedvezőtlen pénzügyi helyzet miatt az egyházi fenntartású intézményekben már napirenden vannak a munkatársi elbocsátások. – Remélem, hogy nem tart sokáig ez az állapot, hiszen nem lehet egyetlen demokratikus államnak sem érdeke az, hogy a vallásos emberek diszkriminatív megkülönböztetésben részesüljenek – közölte.

– Azért politizál az egyház, mert felelősséget érez a magyar társadalomért, a magyar emberért – hangsúlyozta a püspök. Hozzátette: az egyház a hívő emberek közössége, és a hívő emberektől sem vitatja el senki azt a jogot, hogy az állam munkájában, az állam irányításában, alakításában részt vállaljon, hiszen ezt az alkotmány biztosítja. Veres András szerint minden magyar állampolgárnak joga és kötelessége a társadalom alakításában részt venni.

– A hívő ember szeretne ezzel a jogával élni, még akkor is, ha egyes politikusok vagy pártok szeretnék elvitatni a hívő emberek ezen jogát. Az egy másik kérdés, hogy az egyház önmérsékletet gyakorolva, az egyházi személyeknek, papoknak, szerzeteseknek megtiltja a pártpolitikában való részvételt, de nem a véleménynyilvánítást – mondta. Szerinte az „civil hívő embereknek” pedig egyenesen előírja az egyház, hogy ha kell, akár pártokba is tömörülve vállaljanak részt a társadalom alakításában. Így mindenféleképpen a hívők, akár egyházi személyek, akár civil vagy laikus hívők, egy dologért cselekszenek. – Szeretném újra hangoztatni, hogy a papoknak, az egyházi személyeknek is állampolgári joguk véleményt nyilvánítani politikáról, gazdaságról, társadalomról. Ezt senki el nem vitathatja, ha csak nem akarja a minden magyar állampolgárt megillető jogot elvitatni a papoktól, szerzetesektől – szögezte le.

(Magyar Rádió)