Különösen rossz a helyzet az építőiparban, valamint a kis- és nagykereskedelemben – fogalmazott a világ egyik vezető kockázatkezelő csoportjának magyarországi ügyvezető igazgatója, Mikael C. Szabó, aki hozzátette: a legfrissebb elemzések szerint a végelszámolások növekedésének mértéke majdnem 20 százalékra tehető.
A kockázatelemző intézet szerint a hazai 960 ezer regisztrált vállalkozás közül mindössze 460 ezer társas vállalkozás, ezek közül is csupán 40 ezer minősül banki szempontból hitelképesnek. A hazai kis- és középvállalkozások ezért gyakorlatilag egymásnak tartoznak, s így jutnak forgóhitelhez, amely a körbetartozások spirálját alakította ki. Mikael C. Szabó szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy uniós mércével mérve hazánkban kevesebb mint tízezer kis- és középvállalkozás működik, a cégek 98 százaléka a mikrovállalkozás kategóriájába sorolható. További gond, hogy a fizetésképtelenség elől új vállalkozások alapításába menekülnek a vagyont kimentő ügyvezetők, akik az előző cégeiknél tetemes adósságokat hagynak hátra, beszállítók tömegeit magukkal rántva. A Coface előrejelzései alapján az idén tovább várható a fizetésképtelenségi eljárás alá vont cégek számának növekedése, a legérintettebb szektorok a tavalyi és idei toplistát vezető építőipar, a textilipar, a kereskedelem, valamint az ingatlangazdálkodás mellett a H5N1-vírussal küzdő baromfiágazat. Éves szinten a csődhányad 3,2-3,4 százalék közötti alakulásával lehet kalkulálni, ez a szám majdnem duplája az európai átlagnak.
A körbetartozások kedvezőtlen tendenciájában döntő szerepe van a nem hatékony csődtörvénynek is: számtalan eladósodott vállalkozás mentheti át megmaradt vagyonát formailag újabb és újabb cégekbe, mert „Magyarország az utolsó olyan európai ország, ahol a forma többet ér a tartalomnál”.
origo.hu
Sokkos állapotban van a Palatinuson medencébe fulladt kislány édesanyja
