Tekintettel arra, hogy az etnikai alapú autonómia mindig heves indulatokat vált ki, Székelyföld autonómiáját a nyugati szemmel elfogadottabb regionalizmus címszó alatt kell kiharcolni – jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselő Az Európai Unió és a kisebbségpolitika címmel a napokban tartott előadásában Kolozsváron. A románok sűrűn hangoztatott álláspontja, miszerint Székelyföld autonómiája feldarabolja az országot, elsősorban a félelemből ered – tette hozzá.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság meghívására érkezett professzor sikerként értékelte, hogy annak idején a magyar megfigyelőknek köszönhetően az EU alkotmány-tervezetébe bekerült egy bekezdés a kisebbségi jogokról. Hozzátette: minden a lobbizáson alapul, de ha az ellenlobbi nagyobb, akkor az eredmény is kétségesebb. Előadása végén Schöpflin kifejtette: az Olli Rehn-féle levélkampány során az erdélyi magyar civil társadalom bebizonyította, hogy képes fellépni érdekei védelmében. Mint némi iróniával megjegyezte: az, hogy Rehn figyelmen kívül hagyta az elektronikus postaládáját elárasztó több ezer e-mailt, valahol érthető, hiszen ő bővítési biztos, akinek „mindenáron bővítenie kell” – foglalja össze az eseményeket a Szabadság és az Új Magyar Szó nevű lap.
Román történelemhamisítás: idegen tollakkal ékeskednek?
A bukaresti lapok az 1990-es években arról tájékoztatták olvasóikat, hogy a román a második legintelligensebb nép a világon. A cikkekből azonban nem derült ki, melyik nemzet áll e tekintetben a sor legelején. Szintén a kilencvenes években több történelmi és ismeretterjesztő magazin azt a „tényt” ismertette a tudásra szomjazókkal, hogy Alexandru Ciuma din Chiurus román tudós állította össze az első tibeti-angol szótárat és nyelvkönyvet – aki egyébként neve elferdítésével nem más lenne, mint Kőrösi Csoma Sándor.
A neves személyiségek románosításának kezdete azonban jóval régebbre datálható. Közismert, hogy a székely Dózsa György is román volt, vagy legalábbis elmagyarosított román, akinek korábban Gheorghe Doja volt a neve. A szintén román Kinizsi Pál „eredeti” nevével kapcsolatban – ami Paul Chinezu lenne – akad némi probléma, tekintve, hogy a magyar fordítás szerint ez Kínait jelent. Hunyadi Jánosról, azaz Iancu de Hunedoararól, román létére elismerték, hogy a magyar hadak vezére volt, sőt egyesek azt is megengedték, hogy Mátyás király csak félig volt román.
A történelemhamisító tevékenységében most is aktív Dr. M. Dogaru egy román folyóiratban ismeretterjesztő stílusban adta közre legújabb kutatásai eredményeit. E szerint Árpád seregében – akit román csapatok is segítettek a harcokban – az „ungur” kisebbségben volt, a Balaton pedig román eredetű elnevezés. A tudósnak azt is sikerült kiderítenie, hogy Szent István szintén román volt, Voicu néven – amit a magyarok később Vajkra ferdítettek – egy román pásztorcsaládban nőtt fel. A család nyájait terelgetve jutott el a Balaton környékére… – olvasható az erdely.ma honlapon a Magyar Világ nyomán.
Bugár: „Ilyen feltétel nem lesz”
Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a vele készített interjú során újságírói kérdésre elmondta: nem lehet sokáig tolerálni Duray Miklósnak a párthatározatokkal szembeni lépéseit, és már kész elképzelése is van a megoldásra. Hozzátette: az üggyel a közgyűlés is foglalkozik a legközelebbi tisztújításkor. Ugyanakkor, mint mondta: a nagy népszerűséggel bíró Durayt, akire legutóbb 34 ezren voksoltak, nem lett volna jó döntés törölni a párt választási listájáról.
A lap a több más személyt is érintő kérdések mellett a választások után valószínűsíthető lehetőségek után érdeklődött. Arra a kérdésre, pártja fontosnak tartja-e, hogy a Benes-dekrétumok érvénytelenítése bekerüljön a kormányprogramba, Bugár kijelentette: „Ilyen feltétel nem lesz”. Hozzátette: céljuk a dekrétumok negatív hatásának megszüntetése, továbbá megfelelő politikai akarat kialakulása mellett szóba jöhet a történelmi sérelmek miatti bocsánatkérés, illetve szimbolikus kártérítés is – tájékoztat a felvidek.ma a Hospodárske noviny lapra hivatkozva.
Ladányi: a jövő legnagyobb kihívása a megmaradás
Ladányi Lajos, az MKP parlamenti képviselője a Szabad Újságnak adott interjújában kifejtette: véleménye szerint a megmaradás kulcsa egyértelműen a megfelelő anyanyelvi oktatás. Ennek fényében a jövőt illetően nagy kihívásnak tartja a jelenlegi helyzeten történő változtatást, tekintve, hogy például az általa képviselt régióban, a zoboraljai magyar gyerekek fele ma szlovák iskolába jár, magyar óvoda pedig egyáltalán nem működik.
Mint mondta: a megmaradás esélyeit rendkívüli mértékben ronthatja az önfeladás, az önbecsülés elvesztése, a széthúzás, illetve a mindinkább jellemzővé váló atomizálódás a közösségben való gondolkodás helyett. Hozzátette: e jelenség fékezésére jól szervezett, összetartó közösségre van szükség, ennek érdekében kezdeményezte több kulturális intézmény és program útra indítását. A képviselő meglátása szerint ugyanakkor a nemzettudat erősítésében a családnak, illetve a magyar papoknak is fontos szerepe van, hozzátéve: „E téren azonban az egész Felvidéken rosszul állunk”. A szlovákiai magyarság megmaradása szempontjából Ladányi a Csemadok erőfeszítéseire is számít, továbbá bízik abban, hogy hosszú távon a határon átnyúló magyar együttműködés is identitás-megőrző hatással bír a közösségre – számol be a Szabad Újság.
Kényes téma a kisebbségek jogainak biztosítása
A minden tekintetben kényes téma kihívást és felelősségvállalást is jelent a demokratizálódási folyamatban, különösen a multietnikus Vajdaságban – jelentette ki Nenad Duretic Az etnikai kisebbségek helyzete a vajdasági médiában címmel tartott kerekasztal-megbeszélésen.
A szólásszabadság az egyetemes emberi jogok érvényesülésének egyik legfontosabb megnyilvánulása – hangsúlyozta előadásában Dusan Janjic, a belgrádi Etnikai Fórum főkoordinátora. Janjic ismételten kifogásolta az államközösségi kisebbségvédelmi törvénynek a nemzeti tanácsok megválasztására vonatkozó rendelkezéseit, mert a jogszabály nem szavatolja az etnikai közösségek autonómiáját. Hozzátette: a nemzeti tanácsok megválasztásával kettős, sőt hármas – államközösségi, köztársasági, tartományi – ellenőrzés alá kerültek. Hibás lépésnek tartja továbbá az alapítói jogoknak a nemzeti tanácsokra való átruházását. Mint mondta, ennek következményei máris érezhetőek: a kisebbségi médiumok nem képviselik sem az etnikai közösségük, sem az ország érdekeit. Úgy véli, a kialakult helyzet annak köszönhető, hogy Szerbiának nincs olyan külön jogi intézménye, stratégiája, amely a kisebbségek helyzetének rendezését felvállalná.
Az alapítói jogok átruházása mind a kisebbségvédelmi, mind a tájékoztatási törvény hiányosságait felszínre hozta – erősítette meg Dubravka Valic, az Újvidéki Újságíró-iskola igazgatója. Hozzátette: mintha bizonyos erők a háttérben szándékosan a médiumok lezüllesztésén munkálkodnának – tájékoztat a Magyar Szó.
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
