Die Welt (welt.de)
A konzervatív német lapban Reinhard Mohr Családom és a világforradalom című írásában értékeli az „Így okoz örömet a kommunizmus” című könyvet. A mű szerzője Bettina Röhl, aki szülei, Ulrike Meinhof és Klaus Rainer Röhl „kispolgári kommunizmusáról” írt könyvet. (Ulrike Meinhof a Rote-Armee-Fraktion, a 60-as évek végének nyugat-németországi radikális baloldali diákmozgalmaiból kinőtt terrorista-csoport irányítója volt a másik alapító, Andreas Baader mellett. A neomarxista csoport tagjai palesztin katonai táborokban is kaptak kiképzést és anyagi támogatásban részesültek a kelet-német titkosszolgálattól. Nyugat-Németországban sorozatos robbantásokat követtek el, gazdasági és állami vezetőket raboltak el és öltek meg, míg végül 1972-ben Baadert és Meinhofot 18 társával együtt letartóztatták. A foglyok szabadon bocsátásának kikényszerítéséért a csoport 1977-ben elrabolta Hans Martin Schleyert, a Munkaadók Szövetségének elnökét, akit a rendőrséggel folytatott 43 napi sikertelen tárgyalás után agyon is lőttek. A csoport több tagja, így Baader és Meinhof is öngyilkosságot követett el a börtönben – a szerk.) Mohr szerint a könyv az egyik legjobb feldolgozása a nyugatnémet baloldal „tévedés-történetének”. A legszebb volt a kommunizmus Kampenben Sylt szigetén – írja a könyv szerzője. Ott találkozott mindenki 1967-ben: nappal a strandon és esténként az éttermekben, terített asztal mellett. Ott volt a teljes nyugatnémet baloldali elit, sokan meztelenül, vagy kevéske ruhában üldögéltek napozó kosaraikban- meséli Bettina Röhl. A könyv szerzője apjáról elmondja: Klaus Rainer Röhl egy baloldali havilap, a „Konkret” megalapítója volt, azé a lapé, mely 1955-ös létrejöttétől 1964-ig gyakorlatilag a kelet-berlini központi bizottság irányította és finanszírozta. Havonta 40 ezer nyugatnémet márka érkezett számára Kelet-Berlinből. (Röhl 1995 óta a német szabaddemokrata párt, az FDP tagja, annak nemzeti liberális szárnyában aktív, többek között a radikális jobboldali Preussische Allgemeine Zeitung munkatársa – a szerk.)
Welt am Sonntag (wams.de)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában A diákok hordjanak egyenruhát címmel készített interjút Brigitte Zypries (SPD) az igazságügyminiszter-asszonnyal. Most kezdődik nálunk egy vita, fogalmaz Zypries, vajon muzulmán lányoknak szabad-e teljesen lefátyolozottan megjelenniük az iskolában. Bonnban a közelmúltban két lányt ideiglenesen kitiltottak egy iskolából, mert burkát viseltek. A miniszter asszony a beszélgetésben megerősítette, ő is ugyanúgy járt volna el, s szerinte létezik egy egyszerű konfliktus-megelőző módszer: minden diáknak egységes iskolai ruházatot kell viselnie, s ezzel nemcsak a burkával kapcsolatos gondok, hanem a szociális problémákból adódó konfliktusok is kezelhetőek lennének.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin „Túlbecsültük az államot” címmel készített interjút a szociáldemokrata Peer Steinbrückkel. A berlini kormány pénzügyminisztere szerint ideje beismerni, hogy a jóléti állam csődbe jutott. Ezért Steinbrück szerint megkerülhetetlen a szociális kiadások jelentős megkurtítása és a munkakötelezettség bevezetése. „Ha mindent úgy hagyunk, ahogyan most van, akkor a jóléti állam tíz év múlva csődbe jut”, nyilatkozta a miniszter. A jóléti államon tátongó egyik résről számol be a lap egy másik, „A rajna-vidéki 1000 gyereket szeretne örökbe fogadni” című cikkében. A Rajna-vidékről származó Jürgen Hass – vezetékneve gyűlöletet is jelent – bizarr bosszúhadjáratot folytat a német állam ellen. A férfit csalás miatt letartóztatták, mert jogi végzettség nélkül jogtanácsosként tevékenykedett, ezért megtorlásul most tönkre kívánja tenni a német államot. Egy 1998-ban hozott törvény adta kiskaput kihasználva tömegesen ismeri el Paraguayban – ahol az 56 éves férfi előnyugdíjasként él – vadidegen gyermekek esetében az apaságot. Így kívánja őket a német szociális ellátórendszer áldásaiban részesíteni. Eddig 300 gyereknél tart, de saját bevallása szerint legalább 1000 gyerek a cél. A német hatóságok széttárják a kezüket, törvénymódosítás nélkül tehetetlenek.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali lapban Claus Christian Malzahn „A világ legtehetetlenebb embere” című cikkében kommentálja George Bush amerikai elnök egyik televíziós interjúját, melyet a szerző „szánalmas” elnöki alakításnak nevez. George W. Bush egyvalamit bebizonyított: politikai értelemben vége van, saját politikájának szemlélőjévé vált – írja a hírmagazin. Az elmúlt 60 évben csak egy elnöknek voltak olyan rosszak a közvélemény-kutatási adatai, mint ma az ifjabbik Bushnak: Nixonnak közvetlenül a bukása előtt. A szimpátiaértékekre Bush fütyülhetne, ha minden más rendben lenne. De szinte mindennel baj van – véli a Der Spiegel. Bush válaszaiban, például Teherán kapcsán már nem volt tetten érhető az egykori héja, sőt monotonon ismételgette, diplomácia, diplomácia, diplomácia – emeli ki Malzahn. A washingtoni héják elfáradtak, az iráni forgatókönyvekben tanácstalanságuk a leginkább szembetűnő – így a lap, fölvetve Latin-Amerikát, ahol „az egyik baloldali kormány a másik után alakul”. Ám ami 25 évvel ezelőtt még washingtoni válságtanácskozásokhoz és titkos katonai tervekhez vezetett, ma már szinte szóra sem érdemes. Bush két interjút adott a német médiának, ami kifejezett tiszteletadás Angela Merkelnek, akire az amerikai elnök sokkal jobban rászorul, mint valaha – írja a lap. „Hiszen a többi nyugat- és közép-európai haverjának vége. Aznart már két éve leváltották, Blair az utolsókat rúgja, Berlusconi szintén az utolsó, operett-szerű fellépését abszolválja. Marad Angie.” Ha Bush júliusban Európába jön és Mecklenburg-Elő- Pomerániát is felkeresi, annak már búcsúturné íze lesz. Condoleezza Rice vagy Hillary Clinton – ki tudja melyik erős asszony fogja Busht követni, s fog jövőben Angela Merkellel az észak-német mezőkön sétálgatni – találgat a Der Spiegel.
Összeverték a románok, mert magyar - videó