Az OVB döntött az országos listás mandátumokról

Az Országos Választási Bizottság megállapította az országos listán mandátumot szerző képviselők körét. Az első fordulóban kapott töredékszavazatok alapján 64-en kerülhetnek a parlamentbe. Szigeti Péter közölte, hogy törvényesnek tartja a lezajlott választásokat.

Az első fordulóban kapott töredékszavazatok alapján 64 képviselő kerülhet a parlamentbe. A testület határozata három nap múlva jogerőre emelkedik, ha pénteken délután 4 óráig nem érkezik jogorvoslati kérelem a Legfelsőbb Bírósághoz (LB). Az LB-nek a beérkező beadványok elbírálására egy napja van. Az országos listákról mandátumot szerzett képviselők megbízólevelét az OVB várhatóan hétfőn a Parlamentben adja át.

Az OVB a határozatot 12:1 arányú többséggel, Csurka Endre (MIÉP-Jobbik – Harmadik Út) ellenszavazatával fogadta el. Az országgyűlési képviselőválasztáson szerzett valamennyi egyéni és területi mandátum jogerős.

Az OVB megállapította az 1 százalékos határt meghaladó pártok körét annak érdekében, hogy a következő években támogatottsági arányuknak megfelelő költségvetési forrásban részesülhessenek. A testület erről levélben küld tájékoztatást a pénzügyminiszternek.

Az öt parlamentbe került párton kívül csak a MIÉP-Jobbik – Harmadik Útnak sikerült 1 százaléknál több szavazatot szereznie. A négy évvel korábbi országgyűlési képviselő-választáson a parlamentbe bejutott szervezeteken túl három párt ért el legalább 1 százalékos támogatottságot: a Centrum, a MIÉP és a Munkáspárt.

Az ülésen megvitatták azt a beszámoló-tervezetet, amelyet az OVB elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén mond el. Szigeti Péter közölte, hogy törvényesnek tartja a lezajlott választásokat. Mint mondta, az OVB a törvényesség őreként reagált és bírálta el a tudomására jutott törvénysértéseket. Emlékeztetett: a testület „jogvitát eldöntő ügyben” 203 határozatot hozott, ebből 63 került az LB elé, és a legfőbb bírói testület ennek 78 százalékát jóváhagyta. Megjegyezte: három olyan határozat is az LB asztalára került, amely azonos témával foglalkozott, így még több a jóváhagyott határozatok száma.

Halmai Gábor elnökhelyettes közölte, hogy a kampánycsend intézményét alkotmánysértőnek tartja, ezért kiiktatná a jogszabályok közül. Fazekas Marianna szerint érdemes lenne a Legfelsőbb Bíróságnál jogegységi határozatot kezdeményezni néhány olyan, a választási kampányt érintő kérdésben, melyet a bíróságok eltérően ítéltek meg.

(radio.hu, teletext.hu)