A jelenlegi 4 helyett 7 százalékos egészségügyi járulékot kell majd a munkavállalóknak fizetni jövőre – értesült a Népszabadság a kormány állítólagos terveiről. A lap információi szerint a kabinet az intézkedéssel párhuzamosan – négy neves közgazdász az Élet és Irodalomban megjelent javaslatát magáévá téve – kötelezően fizetendő egészségügyi alapdíjat vezetne be: legalább ötezer forintot kellene havonta befizetni mindenkinek. Abban az esetben, ha a hétszázalékos egészségbiztosítási járulék ezt a minimumot nem éri el, az összeget ki kellene egészíteni ötezer forintra. Vagyis: 140 ezer forintos bruttó havi kereset alatt mindenki esetében ötezer forint volna a járulék, afölött pedig 7 százalék.
Arról állítólag vita van, hogy az intézkedés csak a munkavállalói korban lévőket érintse vagy a nyugdíjasokat is. Jobban mondva az biztos, hogy ha az alapdíjat bevezetik, a csecsemőktől az aggastyánokig mindenkire kötelező lesz, ennek megfizetése jogosít az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A kérdés inkább csak az, hogy ki helyett állja a számlát az állam. Az biztos, hogy a gyermekek és az iskolások után fogja, az már azonban már kérdéses, hogy a nyugdíjasok is maguk fizessék-e az alapdíjat (a közgazdászok e mellett állnak ki), vagy az állam állja ezt.
A járulék 3 százalékpontos emelése önmagában 180 milliárd forintot hozna, az alapdíj bevezetése pedig legalább százmilliárdot. A nyugdíjasokra kiterjesztett változatban az összeg biztosan elérné a 200 milliárd forintot évente, de még meg is haladhatja azt. Az utóbbi intézkedés tervét megkérdőjelezi, hogy a szocialista frakció nem támogatja az alacsonyabb keresetűeknek relatíve nagyobb terhet jelentő elvonás bevezetését.
Adóemelési tervből mindenesetre van egy néhány: a Világgazdaság pár napja arról írt, hogy a vállalati nyereségadó burkolt növelésére készül a kormány. A jelenleg Európában csábítóan alacsony, 16 százalékos nyereségadót meghagynák, ám bevezetnének egy akár 3 százalékos szolidaritási adót, amely szintén a profitot terhelné. Így a nemzetközi jelentésekben jól mutató nyereségadó-kulcs megmaradna, ám az állam százmilliárdos bevételre tehetne szert. Általában emlegetett intézkedés még az áfa középső kulcsának emelése: az áram, a gáz, a tömegközlekedés, az élelmiszerek és a vendéglátás árát az intézkedés 4 százalékkal emelné – az adót magát 15-ről 20 százalékra növelnék. E két adóemelés bevezetésére akár szeptembertől is sor kerülhet, ezzel tarthatná a kormány az idei hiánytervet.
A jövő évi változások között a személyi jövedelemadó kedvezményeinek megszüntetése szerepel – ez a 2004-es igénybevételi adatok alapján akár 130 milliárdos megtakarítást is hozhat az államnak. Az értékalapú ingatlanadó bevezetése pedig szinte bármekkora bevételt eredményezhet: az leginkább a behajtás eredményességétől és az adó mértékétől függ. Eredményes behajtással és az ingatlanok értékének fél százalékát kitevő éves adómértékkel számolva 150 milliárdos bevétel biztosan elérhető.
Mindez együtt több mint 900 milliárd forintos többletet eredményezne a büdzsének. A kormány az idén 1500 milliárd forintos deficittel számol és azzal, hogy ezt mintegy ezermilliárddal kell csökkenteni ahhoz, hogy az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat Magyarország teljesítse. A most megismert tervek önmagukban elérnék ezt az összeget, holott a szakértők az állami működés átalakításából és a szociális támogatási rendszer újragondolásából is szívesen látnának megtakarításokat.
(nol.hu)
Oroszország
Világhatalom adhat háttértámogatást Oroszországnak
