A kormány most utasítást adott a pénzügyminiszternek, hogy utaljon át 7,697 milliárd forintot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, a KVM pedig ebből a pénzből egyezzen meg peren kívül az AGM Vagyonkezelő Rt. és Andrássy János Mihály felperesekkel, akik a minisztérium és a Budapesti Vegyi Művek felé éltek kártérítési igénnyel – derült ki a Határozatok Tárából. Az ügy előzménye, hogy a minisztérium 1998 márciusában jóváhagyta a Budapesti Vegyi Művek és az AGM Beton Rt. szerződését. Ennek megfelelően a kormány 900 millió forintos támogatást és 1,8 milliárd forintos államilag garantált hitelt nyújtott a vegyi üzemnek, hogy az felszámolhassa a szocialista ipar egyik legsúlyosabb környezetszennyezését.
Az AGM Beton Rt. a megállapodásban azt vállalta, hogy a vegyi üzem Baranya megyei, garéi telepén tárolt, súlyosan szennyező klórtartalmú anyagokat ideiglenesen, tíz évre betonhordókba csomagolja. Az akkori sajtóhírek szocialista érdekeltségi körhöz kapcsolták a nyertes konzorciumot.
A nem sokkal később hatalomba lépett, Fidesz vezette kabinet azonban úgy döntött: a drága és ideiglenes technológia helyett végleges megoldást kell találni a környezetszennyezésre. Ezért szerződést bontottak, s az eredeti öszszegnél alig drágábban a mérgek elégetését rendelték meg. Az AGM Vagyonkezelő Rt. – bár még a szükséges engedélyeket sem kapta meg a szerződésbontáskor – 1,275 milliárd forintos kártérítési pert indított a környezetvédelmi tárca ellen. A Legfelsőbb Bíróság 2004 novemberében elmarasztalta a Budapesti Vegyi Műveket és környezetvédelmi minisztériumot az ügyben, de a kártérítés összegéről nem döntött. Ezt egy újabb eljárásnak kellett volna meghatároznia. A bíróság döntése mindezek ellenére rámutatott arra, hogy az eredeti szerződés nem szolgálta a környezeti kár teljes felszámolását a garéi telepen.
Nehezen érthető a kormány mostani, közel nyolcmilliárd forintos kártérítés peren kívüli kifizetéséről szóló döntése az AGM Beton Rt. képviselője, Borbás Ágnes ügyvéd egy korábbi nyilatkozatának tükrében. A jogász a Legfelsőbb Bíróság döntésének kihirdetése után újságírók előtt ugyanis azt mondta: a káruk – amely időközben kamatokkal és az elmaradt haszonnal is növekedett – valamivel több, mint másfél milliárd forint. Az ügyvédnő hozzátette: ha sikerülne peren kívül megegyezniük a zöldtárcával, a kamatokból is engednének.
A környezetvédelmi minisztérium jogi képviselője, Elter Tamás akkor úgy nyilatkozott: a vállalkozás másfél milliárd forintos követelése irreális. – Ezek szinte holdbéli számok – fogalmazott, megemlítve, hogy a cég jó előre hozzákezdett a betontartályok gyártásához, és akkor is erőltetett ütemben folytatta a munkát, amikor közölték vele, hogy nem lesz szükség a szolgáltatásaira. Tegnap a környezetvédelmi tárca sajtóosztályán nem kívánták kommentálni a hírt, csak annyit mondtak: tudomásul veszik a kormány határozatát.
A csillagászati összegű kártérítés azért is különös, mert a cég eredeti, 1,275 milliárdos igénye a pénzromlást figyelembe véve sem haladja meg a hárommilliárd forintot.
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok