Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Reinhold Smonig Kína kiszorítja a Franciaországot? című cikkében foglalkozik a kelet-ázsiai nagyhatalom afrikai terjeszkedésével.
Még Franciaország számít Közép- és Nyugat-Afrika meghatározó hatalmának – írja a lap a szoros gazdasági kapcsolatokra, a katonai támaszpontokra, és a Párizs kegyéből hatalmon lévő rezsimekre utalva. Franciaország a Közép-Afrikai Köztársaságtól Gabonon keresztül Szenegálig védő és rendfenntartó hatalom, de privilegizált gazdasági partneri létét már vitatják.
Kínát az olaj- és nyersanyag-éhség, valamint az új piacok feltárásának szándéka hajtja abban, hogy megvesse lábát Afrikában. Fúrási, bányászati és kitermelési koncessziókat vásárol Peking, miként az infrastruktúrába is befektet, ha ettől remélhető a nyersanyagokhoz történő jobb hozzáférés. Egy közel 1300 kilométeres szudáni olajvezetéktől reméli Peking, hogy az ország olajigényének nyolc százalékát fedezheti. Kína nem tart attól, hogy bármilyen rezsimmel is üzleteljen. Robert Mugabe tekintélyelvű rendszere Zimbabwéban és Szudán nemzetközileg is elszigetelt kabinetje szívesen látott partner Peking számára.
Miközben Franciaország négyezres kontingenssel kívánja megakadályozni, hogy Elefántcsontparton az észak és dél között kirobbanjon a polgárháború, addig Peking kihasználja Párizs és Laurent Gbagbo rezsimjének megromlott kapcsolatait, hogy stabilizálja helyzetét a nyersanyagokban gazdag országban. Még a Párizzsal különösen jó kapcsolatot ápoló Gabonban is szorgalmason építi jelenlétét Peking; a helyi fakitermelés nagy részét már így is az ázsiai országba szállítják.
A gazdasági térfoglalást diplomáciai offenzívával támogatja Peking: a kínai elnök, Hu Csin-tao nemrég fejezte be Marokkótól Nigérián keresztül Kenyáig tartó útját. Az Afrikában állomásozó kínaiak számát már most is 130 000-re becsülik. A Kína és az afrikai államok közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt öt év alatt háromszorosára, 37 milliárd eurósra növekedtek.
Die Presse (diepresse.com)
Szintén a konzervatív osztrák napilap foglalkozik Ausztria energiaellátási problémáival Félelem az országos áramkimaradástól című cikkében.
Ausztriában, főként az ország déli részén az áramellátás összeomlása fenyeget – ezt az előrejelzést tette csütörtökön Heinz Kaupa, Ausztria legnagyobb áramszállító cége, az APG vezetője. Kaupa már több alkalommal is figyelmeztetett a 380 kilovoltos távvezetékgyűrű hiányának következményeire. Az évek óta elhúzódó hatástanulmányok miatt hiányzik a gyűrű stájerországi szakasza, ott pusztán három, az ötvenes évekből származó 220 kilovoltos távvezeték biztosítja a déli tartományok áramellátását.
Az amúgy is feszült ellátási helyzetet drámaivá tette, hogy Magyarország tovább már nem hajlandó a túlterhelt osztrák elektromos hálózat alkalmankénti kisegítésére – hiszen már maga Magyarország is időről-időre kapacitásproblémákkal küzd. Éppen ezért a magyar hálózatot üzemeltető Mavir Győrnél már felépített egy hálózatszétválasztó rendszert, ami lehetővé teszi, hogy kritikus pillanatokban a magyar hálózat leválasztható legyen az osztrákról.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német lapban Jörg Bremer A segítségre szoruló segítők címmel fest lesújtó képet a palesztin területeken uralkodó állapotokról.
Az arab államok által a palesztin hatóságnak ígért 120 millió dolláros segély kifizetése várat magára – tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A pénzeket visszatartják az arab bankok, nyilatkozta a palesztin pénzügyminiszter, Razek. A pénzintézetek tartanak Washington megtorlásától, hiszen egy új amerikai törvény szerint minden, az új Hamász vezette palesztin hatósággal fenntartott kapcsolat büntetendő. Minden bankot, amely pénzt utal át Ramallahba, eljárás fenyeget.
Kérdéses, hogy Izrael kívánalmai alapján Washington által gyakorolt bojkottpolitika a Hamász-kormány gyengüléséhez és végül bukásához vezet-e. Eddig mindenesetre ennek éppen ellenkezője történt. A Hamászra gyakorolt nyomás csak erősíti a palesztinok összetartását; s a januárban drámai vereséget szenvedett Fatah támogatottsága csak minimálisan növekedett. Közvéleménykutatások szerint, ha ma rendeznék a választásokat, a Hamász most is éppen olyan egyértelműen győzne. Ezzel egyidőben drámaian romlik az autonómia területeken élő emberek helyzete, a Gázai övezetben lévő boltok kirakatai kiürültek, az élelmiszerárak radikálisan megemelkedtek, mára a hal és a hús a legtöbb vásárló számára megfizethetetlen lett. A Gázai övezetben fekvő patikákból immár az alapvető gyógyszerek is hiányoznak, mivel az utánpótlás nem érkezik Izraelből, mert lezárták a határátkelőket.
Izrael láthatóan mentesülni kíván minden kötelezettségtől, amely a nemzetközi jogi alapon a megszálló hatalmat terhelné. Az eddigi hadügyminiszter tervei szerint 2008-tól Izrael már nem kíván palesztin munkaerőt beengedni Iterületére. Másrészt a Gázai övezet és a Jordán nyugati partjának rugalmatlan ellenőrzési rendszere tönkreteszi a palesztin gazdaságot, és az embereket a segélyből történő vegetálásra kényszeríti.
Közel 152 ezer palesztin kormányalkalmazott március óta hiába várja a fizetését. Az ő jövedelmükből eddig közel egymilliónyian éltek. A palesztinok negyedét érinti az Izrael és a közel-keleti „négyesfogat“, az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az EU által a kormányváltás kikényszerítése érdekben meghirdetett bojkott.
origo.hu
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?
