Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: céljuk, hogy más országok példáját meghallgatva, levonva a tanulságokat, technikai, módszertani gondolatokkal segítsék a magyar döntéshozókat. Itt most nem politikai vita zajlik arról, hogy ki mennyinek látja és számolja a költségvetési hiányt, hanem arról beszélünk, hogy miként lehetne Magyarországon is az 1994-ben Új-Zélandon megfogalmazott felelős költségvetési elveket megalkotni és persze betartatni – jelentette ki az ÁSZ elnöke a jegybankkal közösen, a költségvetési felelősségről szervezett konferenciájuk megnyitóján pénteken Budapesten.
Veres János szerint rövid időn belül meg kell kezdeni az
egyeztetéseket az egészségügy, az államigazgatás, az önkormányzatok és az oktatás átalakítását célző kétharmados törvényjavaslatokról. Az ügyvezető kormány pénzügyminisztere a konferencián azt mondta, hogy ezeken a területeken a kormány átfogó reformokra készül. Hozzátette: a politikai vezetőktől azt várja, hogy a lényeges kérdésekben ne politikai, hanem racionális döntéseket hozzanak. Fő feladatnak nevezte az állami bevételek szigorúbb ellenőrzését, nyomon követését, a kiadások féken tartását, illetve a kötelezettség vállalások nyilvántartására szolgáló adatbázis fejlesztését.
A Költségvetési Tanáccsal kapcsolatban azt mondta: sem szükségességét, sem esélyét nem látja annak, hogy egy új szervezet akár a parlamenttől, akár a kormánytól vegyen el jogköröket. Az ügyvezető pénzügyminiszter hozzátette: az ellenőrzést az ÁSZ végzi, a politikai kontroll pedig az ellenzék feladata, a szakmai ellenőrzést pedig a szakmai szervezetek, kutatóintézetek láthatják el. Így egy új testület többletet nem hozna az ellenőrzésben.
Varga Mihály ellenzéki képviselő, volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy csak olyan reformlépéseket tart elfogadhatónak, amelyek csökkentik az újraelosztás mértékét. Ellenkező esetben például az adóemeléssel elképzelt stabilizációhoz nehéz lesz a kormánynak külső támogatottságot találni – vélekedett. Varga szorgalmazta az államháztartási törvény módosítását, a „hitelesség visszaállítása” érdekében egy független intézményi szereplő megjelenését, illetve a PPP törvény megalkotását. A PPP konstrukciót szabályozó jogszabály hiányát nemcsak hibának, de bűnnek nevezte a politikus. Úgy vélte, a parlamenti képviselők büdzsében való eligazodását segíthetné az ÁSZ-on túl még egy független parlamenti intézmény. A volt pénzügyminiszter hozzátette: a reálgazdaság sincs jól, ha az államháztartással baj van.
Csaba László közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett országokban a kiigazítás egyetlen esetben sem járt tartós növekedési áldozattal. „A deficit nem szolgálja a növekedést” – mondta, példaként említette a nagy infrastrukturális beruházásokat, ahol a „beruházásra fordított pénz tetemes része tűnik el ellenőrizhetetlenül”. A szakember szerint az EU országai közül azokban van nagy gond, ahol laza költségvetési politikát folytat a kormány.
Csillag István volt gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet: a „válság” nélküli tanuláshoz célként kell kitűzni az újraelosztás mérséklését és az államháztartás hiányának fokozatos megszüntetését. Problémának nevezte, hogy a költségvetést illetően a nyilvánosság ereje rendkívül gyenge.
Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a fiskális tanács egyik lehetséges feladatának nevezte a konvergencia-pálya betarthatóságának ellenőrzését. „Ez nem vonna el jogkört a parlamenttől” – mondta, hozzátéve: a tagságról, a tagok személyéről elég az utolsó lépésben dönteni.
Kopics György, a Monetáris Tanács tagja nemzetközi példákat vett sorra és elmondta: a világban általában valamilyen törvénybe, vagy szerződésbe foglalják a költségvetési kívánalmakat. Fontos, hogy ne példákat másoljanak, hanem saját alapokmányt alkossanak meg az országok. A végrehajtás érdekében érdemes felmentési záradékot és tartalékalapot is képezni rendkívüli esetekre. Ha a költségvetés elszalad, nem teljesül a tervezet, az alkalmazandó büntetést is rendezni kell és ez is országspecifikus, itt sem szabad más országok gyakorlatát átvenni. Brazíliában például börtön is járhat, máshol fizetésmegvonást kap a pénzügyminiszter.
Kopics György a magyar helyzettel kapcsolatban megjegyezte: a jelenlegi költségvetési folyamatok nem fenntarthatóak semmilyen formában. A nagy kérdés tehát az, hogy elérkeztünk-e ahhoz a ponthoz, hogy bevezessük a felelős, fiskális gyakorlatot, vagy muszáj megvárni a válságot – mondta Kopics György.
A konferencián előadást tartottak még a chilei, illetve a svéd pénzügyminisztérium költségvetési főosztályának vezetői.
A jegybankelnök úgy foglalta össze a konferencián elhangzottakat, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján világosan látható, a gazdaság fejlődéséhez kiegyensúlyozott költségvetés, sőt költségvetési többlet kell. „Örülök neki, hogy kiderült: a császár meztelen” – utalt Járai Zsigmond a költségvetés „tragikus” állapotára. Az MNB elnöke leszögezte: valóságos kiadáscsökkentésre, az újraelosztás mérséklésére van szükség, a maastrichti kritériumok teljesítése nem elégséges.
(radio.hu, teletext.hu, Napi Online)
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
