Kibontakozóban egy német-pakisztáni politikai botrány?

Jövő héten teszi közzé jelentését a vörös-zöld kormány által létrehívott történész-bizottság a Német Szocialista Egységpárt diktatúrájára történő emlékezésről – írja a Die Welt. Egy pakisztáni őrizetes öngyilkossága miatt a Mohamed-rajzok által kiváltott tiltakozó hullámhoz hasonló válság bontakozhat ki Németországban – számol be a Der Spiegel.

die tageszeitung (taz.de)

A radikális baloldali lap az első közös, az 1945 utáni eseményeket összefoglaló francia-német történelemkönyvet mutatja be.

Egy hatalmas projekt. A világon egyedülálló. Éppen olyan jövőbe mutató szimbólum, mint Mitterrand és Kohl kézfogása a verduni csatamezőn. Ilyen nagy szavak szolgáltak az „Európa és a világ 1945 óta” című könyv beharangozására.

A cikk szerzője szerint azonban a könyvből minden vitás kérdés kimaradt. A francia kommunista párt, mely hosszú ideig az ország legerősebb politikai szervezete volt, a könyvben pusztán a világháborús ellenállás utózöngéje. Az uniós alkotmány ellenzőinek érveit meg sem említik, miközben minden idők legintenzívebb Európa-politikai vitája volt, melyet a Franciaországban a népszavazás előtt, 2005 elején tartottak.

A könyv emlékeztet az NDK teleológikus történetírására, ahol még a XVI. század parasztháborúit is arra használták, hogy igazolják a német földön létrejött első szocialista állam létét. E könyvben minden út az EU-ba vezet. Csak a francia és német tanárokban reménykedhetünk, tőlük és az általuk átadott kiegészítő információktól függ ugyanis, hogy a leendő érettségizők számára a könyv pusztán egy EU-reklámkiadvány marad, vagy kritikus viták kiindulópontjává válik – zárul a cikk.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap a jövő héten nyilvánosság elé kerülő történelempolitikai jelentéssel foglalkozik. Még 2005 elején, az akkori vörös-zöld kormány hívott életre egy történész bizottságot, hogy átfogó koncepciót dolgozzon ki a Német Szocialista Egységpárt (SED) diktatúrájára történő emlékezésről. Már a bizottság összeállítása is komoly vitákat váltott ki, mert túlnyomó többségben voltak benne a baloldali történészek. A szakértők számára úgy tűnik, túl szürke volt az NDK-ról eddig kialakított kép. Panaszolják, hogy a kiállításokon túl nagy teret foglal el az állami elnyomás hangsúlyozása, mint fogalmaznak, itt az ideje a „hangsúlyváltásnak” és a „szemléletmódosításnak”.

Mindezek a javaslatok akkor történnek, amikor az NDK növekvő szimpátiának örvendhet. Tömegesen vásárolják a letűnt SED diktatúra jelképeit pólókon vagy éppen kávéscsészéken, teszik ezt anélkül, hogy valaki ezt szóvá tenné. Sok millió keletnémet elfelejtette a rezsim borzalmait és megszépíti a múltat. Politikusok és egykori funkcionáriusok még rá is játszanak, mondván az NDK-ban „nem minden volt rossz”, miközben a fiataloknak fogalmuk sincs, ki volt például Erich Mielke. Nem véletlenül merészkednek elő az egykori Stasi káderek fedezékükből.

Ahelyett, hogy ezzel a divattal szembeszállnának, az új tudományos központot a keletnémet társadalom „összekapcsoló erőinek” kutatására kívánják szentelni, ami furcsa félreértése az állami emlékezéspolitikának, s ami a nemzetiszocialista rezsimmel kapcsolatban azonnal tiltakozást váltana ki, hiszen eddig Németországban közmegegyezésnek számított, hogy az állam diktatúrák esetében csak az áldozatok emlékének megfelelő ápolásáról kell, hogy gondoskodjék, s az ellenállás örökségét kell, hogy őrizze. S ezért jó okkal csak a hatalom, a terror és az ellenállás helyszínein hozott létre emlékmúzeumokat, melyek óva intenek a bűnök megismétlésétől.

Tagesschau (tagesschau.de)

Az ARD közszolgálati csatorna híradója a berlini roma emlékmű szövege kapcsán megkötött kompromisszumról tudósít. A nemzetiszocialista uralom alatt meggyilkolt romák berlini emlékművének felirata kapcsán évek óta tartó vitát úgy tűnik, megoldották. A vitatott feliratról a kormány lemond – nyilatkozta Bernd Neumann kulturális államminiszter, miután fogadta a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnökét, Romani Roset. (A vita arról folyt, hogy a szinti és roma kifejezésben benne foglaltatik-e a cigányüldözések minden áldozata, vagy sem – a szerk.)

Az ominózus felirat helyett a nemzetiszocialista táborok Auschwitz, Treblinka és Buchenwald nevét vésik fel, továbbá egy másik táblán az alábbi szöveg áll majd: „Mindazokra a romákra emlékezünk, akik a nemzetiszocialisták által megszállt Európában a tervszerű népirtás áldozataivá váltak.” Az emlékmű a Reichstag épülete közelében kap helyet és egy mesterséges tóból, valamint egy süllyeszthető sztéléből áll majd.

Franfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Európa-napra kiadott melléklete 27 országot – a jövőre talán csatlakozó Bulgáriát és Romániát is – mutat be. Magyarországot Reinhard Olt A legendás hatos karton cím cikkével képviseli, melyben újra felmelegíti az országgyűlési választások előtt menterendszerűen visszatérő magyarországi ügynökvádakat. Az írás alaposságára jellemző, hogy megtudható belőle, Medgyessy Péter ügynökmúltjának dokumentumait egy, az ellenzékhez közelálló napilap 2004(!) nyarán hozta nyilvánosságra.

A már ismert eseteket sokadszor újrarágó tudósításból megtudható, hogy a kommunista titkosszolgálat és a mai ország hírszerzése között a vezető posztokon 70 százalékban, alacsonyabb szinten 50 százalékban megmaradt a személyi kontinuitás. A magyarázat ugyanaz, mint a többi ország esetében. A munkatársak kiképzése évekbe kerül, míg végül egy minden szempontból alkalmas hírszerző válik az illetőből, ráadásul viszonylag alacsony az érdeklődés eme hivatás iránt.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin a romló német- pakisztáni kapcsolatokkal foglalkozik. A cikk szerint szombaton már német zászlókat égettek, s naponta tiltakoznak. Egy pakisztáni őrizetes öngyilkossága miatt előállt helyzetben minden előfeltétele adott egy, a Mohamed-karikatúrák miatt kirobbant tiltakozó hullámhoz hasonló válsághoz.

A német igazságszolgáltatás arra törekszik, hogy Amer Cheema ügyét ne engedje kicsúszni a kezéből. Hétfőn az ügy minden résztvevője hangsúlyozta, hogy rendkívül jó az együttműködés a pakisztáni hatóságokkal. A 28 esztendős, Mönchengladbachban tanuló diák boncolását szerdára halasztották, hogy azon két pakisztáni szakértő is résztvehessen. Múlt szerdán Amer Cheema berlin-moabiti börtöncellájában felakasztotta magát.

Az ügy politikai szempontból a fiatalember letartóztatási oka miatt kínos. Cheema március 20-án egy késsel felfegyverkezve megpróbált a berlini Axel Springer Kiadó épületébe behatolni, ahol a Welt főszerkesztőjét kívánta megtámadni, mert a lap leközölte a Mohamed-karikatúrákat. A támadót a rendőrségnek sikerült feltartóztatnia, aki kihallgatása során azt vallotta, minden muzulmán kötelessége vallásának védelme – szükség esetén akár erőszakos eszközökkel is.

Pakisztánban az öngyilkosság heves tiltakozásokat váltott ki. Először a Cheema apja adott hangot az öngyilkossági változatot illető kétségeinek, szerinte a fiát a rendőrség halálra kínozta. Még akkor is, ha az erre a tézisre vonatkozó adatok hiányoznak, a muzulmán országban gyorsan terjed ez a változat. Szombaton már egy Korán-iskola közelében égtek a német zászlók. Hétfőn pakisztáni ügyvédek már tiltakozó jegyzéket küldtek az ENSZ-nek. Az egyik ügyvéd felszólította az iszlamabadi kormányt, vizsgálja felül az ügyet. Pakisztáni képviselők már pénteken parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelték.