A szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási igény a GDP 16,0 százalékát tette ki az MNB adatai szerint.
Az első negyedévi államháztartási finanszírozási igényt növelte a Gripen vadászgépek első részletének leszállítása és a gyorsforgalmi útberuházások aktiválása is (összesen a negyedéves GDP 3,0 százalékával).
A központi kormányzat elsősorban hosszú lejáratú állampapírok kibocsátásával fedezte a finanszírozási igényét, és jelentősen növekedtek folyószámla-követelései.
A helyi önkormányzatok bevételi többlete a központi költségvetéstől felvett hiteleik csökkenésében jelent meg. A társadalombiztosítási alapok a hiányukat a központi költségvetéstől felvett hitellel finanszírozták.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága az első negyedév végén 14 962,2 milliárd forint volt. Ez az utolsó négy negyedév GDP-jének körülbelül 67,6 százalékát tette ki (a magánnyugdíjpénztárak államháztartáson kívüli elszámolása esetén) – áll az MNB jelentésében.
Az MNB szerint a háztartások szezonálisan kiigazított nettó finanszírozási képessége 2006 első negyedévében a GDP 3,7 százalékát érte el. A szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási képesség a GDP 3,9 százaléka volt. A pénzügyi eszközeik közül a háztartások elsősorban a forint betéteiket és a befektetési jegyeket növelték. Ezen kívül számottevő volt a nyugdíjpénztári követelések növekedése is. A tőzsdei részvények piacán a háztartások ismét nagyobb értékben adtak el részvényt, mint amennyit vettek. A forint gyengülése és a tőzsdeindex emelkedése miatt számottevő árfolyamnyereség keletkezett a devizabetétek és a tőzsdei részvények állományán. A háztartások kötelezettségei közül továbbra is dinamikusan növekedtek a devizahitelek, míg a forint hitelek állománya csökkent. A devizahitelek állományát jelentősen növelte a forint árfolyamának gyengülése is.
(mnb.hu)
Hollandia szigorít: keményebb szabályok jönnek
