Skizofrén társadalom Törökországban?

A vallás és állam, illetve az iszlám és a modernitás közötti, Törökországon belüli ellentétekről cikkez a die Tageszeitung. Az al-Kaida vezetőinek elsődleges célja, hogy az iszlám közösségen belül átvegyék a hatalmat – mondta Gilles Kepel iszlámkutató a Neue Zürcher Zeitzungnak.

die Tageszeitung (taz.de)

A radikális berlini baloldali napilap cikke a törökországi szekularizációs modell válságával foglalkozik. A szerző szerint a legmélyebb integrációs problémák nem a németek és a törökök között húzódnak, hanem Törökországon belül vannak, a vallás és állam, illetve az iszlám és a modernitás között.

De kik ezek az iszlamisták? Ide tartozik Erdogan miniszterelnök is és pártja, az AKP is? Ők, akik négy évvel ezelőtt igen magas elvárásokkal jutottak hatalomra, a világ szemében kívánták bebizonyítani, hogy a demokratikus értékek és az iszlám összeegyeztethető. Teszik ezt olyan időben, amikor az iszlám már az erőszakra kész modernizáció veszteseinek „gyűjtő-medencéjévé” vált.

Az állam és egyház kemény elválasztása, a közterek és privátszféra elkülönítése, a vallásnak a magánéletbe történő száműzése Törökországban nem felvilágosodott, hanem egy skizofrén társadalmat eredményezett. Az állam képtelen az iszlámmal szembeni hatékony védekezésre.

Neue Zürcher Zeitzung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilap Gilles Kepellel, az ismert francia iszlámkutatóval készített interjút. A beszélgetés apropóját az szolgálja, hogy megjelent Kepel könyve, melyben az al-Kaida vezetőinek nyilatkozatain, interjúin keresztül próbálja felvázolni a terrorszervezet ideológiáját.

Kepel szerint az al-Kaida vezetőinek elsődleges célja, hogy az iszlám közösségen belül vegyék át a hatalmat. Ennek érdekében az iszlám kultúrát egyfajta háborús gépezetté kívánják átalakítani, mely a dzsihád ideológiájának szolgálatában áll. Kepel szerint az al-Kaida ideológusai az öngyilkos merényletet, mint a legmagasabb rangú életcélt kívánják beállítani. Ebben a törekvésükben az ideológusok elsődlegesen a többi muzulmánnal szemben érvelnek, a feldolgozott szövegekből kiderül, hogy az iszlám közösségen belüli háborút kívánják így legitimálni – vélekedik Kepel. A fegyveres dzsihád célja nemcsak a nyugati világ megsemmisítése, hanem mindenek előtt az iszlám országokban a hatalom megszerzése és az „iszlámtól elpártolt” kormányok megbuktatása.

Kepel szerint az al-Kaida ideológiája számos messianisztikus elemében hasonlít a protestáns millenaristák elgondolásaihoz, de sok a közös pont az egykori baloldali terrorszervezetek, a Vörös Hadsereg Frakció és az olasz Vörös Brigádok ideológiájával is. Annak ellenére, hogy al-Zavahiri következetesen iszlám nyelvezetet használ, feltűnő a hasonlóság, például amikor azt magyarázza, hogy a muzulmán tömegek „elaludtak”. S hogy látványos erőszakcselekményekkel lehet őket „felébreszteni”, s megmutatni nekik, hogy az „ellenség” megsemmisíthető. Ez rendkívül emlékeztet arra, ahogyan a hetvenes években a Baader-Meihof terrorcsoport igyekezett igazolni Hanns-Martin Schleyer – a Német Munkaadók Szervezetének elnöke (BDA) – meggyilkolását – írja a Neue Zürcher Zeitzung.

3sat (3sat.de)

A német közszolgálati televíziói kulturális csatornája egész estés műsorban foglalkozott a 20 évvel ezelőtt kirobbant, úgynevezett történész vitával.

1986. június 6-án publikálta a berlini eszmetörténész, Ernst Nolte a Frankfurter Allgemeine Zeitungban A múlni nem akaró múlt című cikkét, mely példátlan vitát váltott ki, e témában több mint 1000 hozzászólás jelent meg.

Cikkében Nolte azt a tudományos közhelyet vetette papírra, hogy a forradalmi Oroszország „vörös terrorja” ok-okozati összefüggésben áll a nemzetiszocialisták által elkövetett bűnökkel. A frankfurti szociológus, Jürgen Habermas a vitában azt vetette Nolte szemére, hogy fenti megállapításával relativizálja a nemzetiszocialista rémtetteket.

A példátlan publicisztikai vita, ahol a céhes történészek többsége elhatárolódott Nolte téziseitől, hamarosan azon kérdés körül forgott, mire épüljön az NSZK. Elég a Habermas által emlegetett „alkotmányos patriotizmus”, vagy szükséges a német nemzeti identitás is?

A dokumentumfilmben megszólaló Nolte továbbra is kitart ama álláspontja mellett, hogy a történész kötelessége azon okok felrajzolása, melyek Auschwitzot lehetővé tették. Mint azt az interjúban is világossá tette, ez természetesen nem jelenti a bűnök relativizálását, akár helyeslését.