Újabb autópálya-trükk az Európai Unió kijátszására

Megismétlődhet az autópálya-finanszírozás tavalyi botránya, az idei sztrádaépítési költségek ugyanis megint nem szerepelnek a költségvetésben, s az újabb manőverezést kétséges, hogy elfogadja az EU. Az uniós állásfoglalás csak jövőre lesz ismert, annyi azonban már most bizonyos: az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részleges privatizációja csak papíron csökkenti a hatalmas költségvetési hiányt.

Továbbra is kérdéses, hogy az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. részleges privatizációja és a sztrádaépítés költségvetésen kívüli „kreatív” elszámolása átmegy-e az uniós szűrőn, a tranzakcióról tartott tegnapi kormányzati tájékoztatón ugyanis kiderült: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) nem rendelkezik az EU statisztikai hivatalának hivatalos előzetes állásfoglalásával, azaz idén is megismétlődhet az autópálya-költségek elszámolásának tavaly szeptemberi fiaskója. Ha Brüsszel az autópálya-építések jelenlegi könyvelését sem fogadja el, akkor az az idei büdzsé borulását vonja maga után. Az uniós véleményezés körüli bizonytalanság ellenére annyi már most tudható: az ÁAK Zrt. tőkeemeléses magánosítása nem mérsékli érdemben a 25 tagú unióban legmagasabbnak számító magyar hiányt, miközben a tranzakció kimutatható, jelentős pluszköltséggel jár. A költségvetésen kívüli elszámolás első terhei már jelentkeztek, az ÁAK Zrt. ugyanis a „hiánycsökkentő” kimutatás miatt arra kényszerült, hogy államilag nem garantált, azaz drágább hitelt vegyen fel.

Az autópálya-finanszírozás körüli bizonytalanságot érzékelteti, hogy a GKM tegnap nem tudta pontosan megjelölni sem az ÁAK Zrt. és az állam közötti szerződés aláírásának, sem az ehhez kapcsolódó kötvénykibocsátásnak az időpontját. Felsmann Balázs, a tárca vagyongazdálkodási főosztályának vezetője ezzel kapcsolatban közölte: az ÁAK Zrt. kötvénykibocsátását intéző két pénzintézet, a Citibank és a Deutsche Bank a jövő héten várhatóan lezárja a tárgyalásokat, s ezután megkezdődhet az 1,18 milliárd euró – 310 milliárd forint – összegű kötvény kibocsátásának előkészítése. Felsmann nyitott kérdésnek nevezte, hogy a tranzakció után az ÁAK Zrt.-t milyen kategóriába sorolják át, illetve hogy a társaságnak hány százalékát értékesítik majd a tőkeemeléses privatizáció során. Csepi Lajos, az ÁAK Zrt. igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: céljuk, hogy a kötvénykibocsátás után a vállalat távolabb kerüljön az államtól, s piacszerűen működjön.

Elemzők homályosnak nevezték az autópálya-finanszírozás tegnap ismertetett módszerét, amely ismét kreatív könyveléssel kívánja megoldani a problémát. Gazdaságkutatók szerint az ÁAK Zrt. részleges privatizációjával sem teljesülnek azok a feltételek, amelyek mellett az EU engedélyezi a sztrádaépítés költségeinek büdzsén kívüli elszámolását.

Barcza György, az ING Bank vezető elemzője bizonytalannak értékelte a sztrádaépítés költségeinek elszámolását. Mint mondta: az állam utólag is tud módosítani a szerződésen, az ebből fakadó kockázatok miatt azonban a kötvényeket vásárló befektetőknek magasabb hozamelvárásaik lesznek, azaz csak drágábban hajlandók finanszírozni a tranzakciót. Barcza szerint az autópályamatrica-bevétel legnagyobb része ezért a kamatok kifizetésére megy majd el. A könyvelés lehetséges uniós elutasítását illetően közölte: kétséges, hogy teljesül-e a büdzsén kívüli elszámolásnak az a feltétele, miszerint az építésnek magánkockázattal kell megvalósulnia.

Kiforratlannak és aggályosnak nevezte a sztrádafinanszírozás technikáját lapunknak Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetvezetője is, aki emlékeztetett: ismét csak könyvelési manőverezéssel mérséklődik a deficit, a büdzsén kívüli elszámolás azonban jelentős többletköltséggel jár, amelyet a tranzakció lezárultával számszerűsíteni lehet.

Mint ismeretes, tavaly az EU egyszer már visszautasította az autópálya-építések magyarországi könyvelését, mert a kormány több, már forgalomba helyezett szakaszt próbált utólag a költségvetésen kívül elszámolni, feljavítva ezzel a hiányadatokat. Az elutasított könyvelési manőverezés a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 70 milliárd forintos pluszköltséget rótt volna az államra.

A mérlegjavító próbálkozás tavaly szeptemberi elutasításakor Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa kételyeit fogalmazta meg a magyar statisztikai és költségvetési mutatószámok hitelességét illetően, egyben arra kérte a magyar hatóságokat, foglaljanak állást arról, hogy az Európai Unióhoz eljuttatott adataik megfelelnek-e a valóságnak. Az uniós állásfoglalást követően Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy a 3,6 százalékról szóló tavalyi előirányzat helyett az év végére 6,1 százalékra nő az államháztartási hiány.