„Azzal a reménnyel hajtok fejet az elűzöttek emléke előtt, hogy a magyarországi németek ismét itthon vannak ” – szögezi le a dokumentum. Kitér arra is, hogy a magyarországi németek kiűzése sokáig tabu téma volt, aztán a rendszerváltást követően rögtön elismertük, hogy 1944-től kezdődő elhurcolásuk, az azt követő internálások és a kitelepítés jogtalan és igazságtalan intézkedések sorozata volt.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a a kollektív büntetést kimondó 1945-ös törvényeket, jelenleg már folyik a történelmi tények feltárása, és ennek nyomán lassan bekerülnek a köztudatba is az akkori események – áll a köztársasági elnök jegyezte levélben. Ugyanakkor Magyarországon soha nem gyökeresedett meg olyan felfogás a közérzületben, amely szerint a svábok elűzése igazolható lett volna a német hadsereg és a megszállás okozta háborús szenvedésekkel – hívta fel rá a dokumentum a figyelmet.
A levélből kitűnik: az 1945-ben hozott rendelet, amely hazaárulónak és népellenes bűnösnek nyilvánította a Volksbund tagjait és azokat, akik ismét felvették német hangzású családnevüket, a földbirtokok elkobzásáról szólt, vagyis a kitelepítésnek elsősorban gazdasági indítékai voltak.
Szili Katalin, a parlament elnöke az emlékhelyavatási ünnepségen bejelentette: azt tervezi, hogy még ez évben parlamenti napot szervez az elűzetések 60. évfordulójához kötődően, és erre az alkalomra meghívják azoknak a németországi és magyarországi túlélőknek a képviselőit, akik elszenvedői voltak az akkori megpróbáltatásoknak.
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata megbízásából Nánasági Péter szobrászművész kőből és bronzból készítette el az alkotást, amelyet a leleplezést követően Erdő Péter bíboros prímás és Kröhling Dániel esperes áldott meg.
(Forrás: MTI)
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
