Jelentős esemény volt, hogy az amerikai elnök az Európai Unió és az Egyesült Államok bécsi csúcstalálkozója után látogatást tett Budapesten: ebből az alkalomból sokfajta üzenet elhangzott, s mindezek közül kiemelendő, miként látják az amerikaiak Magyarországot, 1956-ot, a rendszerváltozás utáni időszakot – értékelte az amerikai elnök látogatását Göncz Kinga külügyminiszter az MTV az Este című műsorában csütörtökön.
Elmondása szerint az amerikai fél mindegyik tárgyaláson hangsúlyozta: mintaértékű a Magyarország által nyújtott teljesítmény, ahogy átalakította a rendszert, a gazdaságot, ahogy kiépítette a demokratikus intézményrendszert. Arra a kérdésre, hogy magyar részről várták vagy szerették volna-e azt, hogy elhangozzék valamifajta „bocsánatkérés, elnézéskérés” az 1956-os segítségnyújtás elmulasztása miatt, a külügyminiszter kifejtette: személyesen is úgy véli: igazi magyar tragédia volt a forradalom bukása.
Arra a felvetésre, hogy hol van Magyarország amerikai szemmel nézve, Göncz Kinga azt mondta: a térségen belül nagyon stabil partner Magyarország, egyrészt az utóbbi években nagyon jó politikai és személyi kapcsolatok alakultak ki az Egyesült Államok és Magyarország között. Ebben szerepet játszik, hogy Magyarország hajlandó volt közvetlen érdekeltségein túl is részt venni a globális kihívásokra adandó válaszokban, így Afganisztánban és Irakban. „Nagyon egyértelműen képviseljük azt, hogy nem vagy Európa vagy Amerika, hanem a közös érdek a közös fellépés, a transzatlanti kapcsolatok erősítése. Ez Amerikából látható – tette hozzá. A vízumkérdéssel kapcsolatban a külügyminiszter úgy fogalmazott: érzékeny pont, legfőképpen azért, mert mi magunk is úgy gondoljuk, hogy a magyarok semmiféle biztonsági veszélyt nem jelentenek Amerikára nézve.
Továbbra is segítünk Iraknak abban, hogy elfoglalhassa jogos helyét az Egyesült Államok és Magyarország mellett, mint a szabadság részese – fogalmazott George W. Bush. Az elnök felidézte, hogy az elmúlt héten Bagdadban járt, ahol látta az iraki miniszterelnök elszántságát abban, hogy jobb életet sikerüljön teremteni népének. Hozzátette: ebben a tevékenységében az iraki kormányfő megérdemli a nemzetközi közösség támogatását.
Kitért arra, hogy az iraki demokráciának még elszánt ellenségei vannak, ezek legyőzése áldozatokat és további türelmet követel. Úgy vélte azonban, hogy „az új iraki kormány megmutatja majd a világnak, mit jelent a demokrácia a Közel-Kelet számára”.
Az elnök egyúttal megköszönte Magyarország részvételét a nemzetközi erők békefenntartó és demokráciateremtő misszióiban Koszovóban, Irakban és Afganisztánban.
Az amerikai elnök beszédében méltatta az 1956-os forradalmat, a magyar nép hősies küzdelmét. Mint mondta, az Egyesült Államok nagyra becsüli a magyar nép kitartását, üdvözli fejlődését és nagyra értékeli vele való szövetségét.
Az amerikai elnök azt mondta: az 1956-os forradalom a szabadság diadalát jelentette a zsarnokság felett. George Bush, aki beszéde elején magyarul köszöntötte a hallgatóságot, hangsúlyozta: Amerika nagyra becsüli az egykori forradalmárok bátorságát, akárcsak azokét, akik 1989-ben is a szabadság reményét adták a környező országok lakóinak.
– „Amerikában büszkén tekintik Magyarországot barátnak. 1956-ban a magyar nép kommunista diktatúra alatt szenvedett és egy idegen hatalom uralma alatt nyögött. Ezen az őszön a magyar nép úgy döntött, hogy elég volt és változást követelt. Láthattunk diákot, munkást és más magyart, akik meneteltek az utcákon. Arra hívtak fel, hogy enyhítsék a diktatúrát, a cenzúrát és eltöröljék a titkosrendőrséget. Szabad választásokat követeltek, szabad sajtót és a politikai foglyok szabadon bocsátását. A magyar nép kiállt a szabadságért e napokban. A kommunisták és Moszkva nagy brutalitással reagált erre. A szovjet nagyon sokakat börtönbe vetett, összezúzták a magyar felkelést. De nem sikerült megtörni a magyar nép vágyát a szabadságra. Amerika nagyra becsüli az önök kitartását és üdvözli fejlődésüket – fogalmazott Bush.
Az amerikai elnök szerint országa nagyra becsüli szövetségét Magyarország szabad népével. George Bush ezt követően kitért a magyar szerepvállalásra Koszovóban és Afganisztánban. „Irakban a magyar katonák létfontosságú szerepet játszottak, ma pedig segítenek a biztonsági erők képzésében” – fogalmazott, majd hangsúlyozta: „az új iraki kormány sikere létfontosságú minden ember biztonsága szempontjából”.
Az elnök beszéde végén pedig Petőfi Sándor Nemzeti dal című verséből idézett.
(MNO, Inforádió, MTI)
