Ecostat: Idén 3,3, jövőre akár 5,5 százalékos lehet az infláció

A hazai gazdaság korábbi növekedési üteme 2006 egészében fennmarad, 2007-ben viszont az Új egyensúly program bevételnövelő intézkedései, a vállalati többletterhek hatására a fejlődés üteme 1-1,5 százalékponttal mérséklődhet – áll az Ecostat előrejelzésében.

Az Ecostat „Egyensúly-javítás 2006-nyarán” című elemzése szerint a magyar gazdaság fejlődése 2006 első negyedévében valamelyest élénkült. A bruttó hazai termék 4,6 százalékkal nőtt a múlt év végén elért 4,3 százalékkal szemben. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 2,2 százalékkal, a közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal emelkedett. A növekedés szerkezete egészséges, az egyensúlytalansági problémák nem a reálgazdaságban gyökereznek – írja az elemzés.

A gazdaságelemző intézet értékelése szerint a makrogazdaság pénzügyi egyensúlya az elmúlt években nem a kormányzat által kitűzött célok szerint alakult. Az államháztartási mérleg tényleges hiánya jelentősen meghaladta a költségvetésben előirányzott mértéket, a fiskális fegyelem, illetve a költségvetés átláthatósága nem volt kielégítő, ez kedvezőtlenül hatott a befektetők bizalmára. A makrogazdasági egyensúly megbomlásának jelentős a kockázata, a költségvetésnek, a vállalatoknak és a háztartásoknak ugyanis igen magas a külső forrásigénye. A 2006. első negyedévi folyamatok követték a múlt évi trendet, az év eddig eltelt részében felhalmozódott hiány jelentősen meghaladta az időarányosan elvárható mértéket. A kiigazítások napjainkra elkerülhetetlenné váltak – vélik.

Az Ecostat előrejelzésében azt feltételezi, hogy az „Új egyensúly” program fiskális politikában tervezett intézkedéseit bevezetik, elkezdődnek az átfogó államháztartási reformintézkedések. A hatékony intézkedések eredményeként az egyensúly várhatóan javul, a növekedési ütem átmenetileg mérséklődik, az infláció időlegesen gyorsul, a lakossági fogyasztás egy-két évig a jelenlegi szinten marad prognózisuk szerint.

A számítások szerint a GFS hiány 2006-ban 2000 milliárd forint körül alakul, ez a GDP 8,7 százaléka. A kormány által tervezett intézkedések hatására előre jelzett bevétel-többletek időbeli megoszlása bizonytalan. A bejelentett intézkedések megtakarító hatását 2006-ban 250-300 milliárd forintra becsüljük. Számításaik szerint az idei ESA hiány elérheti a GDP 10,2 százalékát. A 2007. évi hiány nagy bizonytalansággal prognosztizálható. Pénzforgalmi szemléleten alapuló modellszámításaink szerint a jövő évi deficit a GDP 7 százaléka körül alakulhat, az ESA szerint elszámolt hiány a GDP 6,5-7 százaléka lehet.

2006 második felében az infláció emelkedése, a fizetési mérleg javulása, a lakossági fogyasztás mérséklődése várható, miközben további befektetői nyomás lesz érezhető a pénzpiacokon. A hatósági áremelések számításaik szerint 2006-ban 1,2 százalékponttal, 2007-ben további 2,3 százalékponttal emelhetik az éves infláció mértékét. Idén 3,3 százalékos drágulásra számítunk, a jövő évre 5-5,5 százalékos árindexet prognosztizálunk.

A forint tartós gyengülése növelheti az inflációs nyomást. A stabilizációs intézkedések következményeként jövőre az inflációs cél fölötti áremelkedés várható. Tekintve, hogy a jegybank a hatósági áremelésre csak közvetett eszközökkel tud hatni, az inflációs prognózis és inflációs cél közötti rés növekedése miatt jelentősebb kamatemelésre nem számítanak – áll az elemzésben.