Az Etikai Bizottság elé hívta a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége az önálló magyar karok létrejöttét és a Bolyai Egyetem újraindítását követelő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) három vezetőjét: Bodó Barna egyetemi docenst, valamint Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi adjunktust. Az oktatókat június 26-án hallgatják meg a BBTE multikulturális jellegét bíráló, az „intézmény hírnevét romboló magatartásukkal” kapcsolatban. A felszólító levélben Nicolae Bocsan rektor közli: alkalmazni fogja az oktatási törvény – amely előírja, hogy a tanárok felelősségre vonhatók, ha rombolják intézményük jó hírnevét – azon paragrafusait, amelyek az írásos figyelmeztetéstől akár a munkaszerződés felbontásával sújtják a jogszabály megszegőit. A BBTE etikai kódexe szerint az oktatóknak lojalitással kell viseltetniük az intézmény iránt, és az egyetem céljainak megfelelően kell cselekedniük – olvasható az erdely.ma honlapon a Krónika nyomán.
A demokraták hallani sem akarnak a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsáról
Egy kompromisszum árán megszavazta a kisebbségi törvény 18. cikkelyének legelső bekezdését az elhúzódó viták miatt már-már hagyományosan döntésképtelenné váló jogi, emberjogi és oktatási bizottság. A tervezet kormány által előterjesztett változata, mely szerint „a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeinek létrehozásával, működtetésével, illetve megszüntetésével kapcsolatban kötelező módon konzultálni kell az illető kisebbség törvényes képviselőivel, és a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa véleményezése nélkül a felsorolt esetekre vonatkozóan semmilyen intézkedést nem hozhatnak”, a demokraták javaslatára úgy módosult, hogy a szövegből törölték a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsára történő utalást. Ugyanez történt a cikkely második bekezdése esetében is, ám abban már nem jutottak megállapodásra a honatyák, hogy a kisebbségi oktatási intézmények vezetőinek kinevezésébe milyen módon szólhatnak bele a nemzeti kisebbségek – tájékoztat az Új Magyar Szó.
Az MPSZ szerint a VMSZ távol áll a magyar nemzeti autonómiakoncepciótól
Nem veszik komolyan az autonómiaegyeztetést célul tűző összejövetelt – fogalmazta meg Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) kapcsolatos aggályait. Hozzátette: az egésznek „átverésillata volt, de mi ebbe jóindulatból belementünk”. Úgy vélte, a VMSZ tagjai azért nem jelentek meg a Civil Mozgalom által kezdeményezett, pontosan három hónappal ezelőtti szakértői bizottsági találkozón, mert „belátták, hogy nem lehet átverni a három másik politikai szervezetet. Rácz Szabó elmondása szerint egy olyan dokumentumot szándékoztak velük akkor aláíratni, amelyben kötelezettséget vállaltak volna egy bizonyos, még teljesen el sem készített autonómiakoncepcióval kapcsolatban. Ebbe az MPSZ – a többi magyar párthoz hasonlóan – nem mehetett bele, a VMSZ viszont hozzájárult, ami azt az érzést keltette a többi párt vezetőiben, hogy a VMSZ valamilyen módon részt vett annak a megszövegezésében, vagy legalábbis ismeri a tartalmát – magyarázta a pártelnök. Rácz Szabó szerint egyébként a VMSZ regionális, multietnikus, gazdasági körzetekben gondolkodó autonómiatervezete távol áll a valódi magyar nemzeti autonómiakoncepciótól, legyen szó akár területi vagy perszonális autonómiamodellről – számol be a Magyar Szó.
orosz-ukrán háború
Zelenszkij bejelentést tett a megállapodásról
