Gazdasági lassuláshoz vezet a megszorító csomag

A takarékossági lépések következtében csökkenni fog a magyar gazdasági növekedés szakértők szerint – írja a Die Presse, amely részletesen beszámol a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseiről. Magyarországnak és Németországnak is alternatív energiaforrások után kell néznie, mivel erősen függnek az orosz földgáztól – ismerteti egy amerikai szenátor véleményét a Die Tagesspiegel.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Peter Bognar Magyarország milliárdos megszorító csomagot készít című cikkében a megszorításokkal foglalkozik.

A régi-új miniszterelnök Gyurcsány Ferenc megszorító csomagja az elkövetkezendő két és fél évben 2350 milliárd forintos megtakarítással számol. A szerző szerint a csomag 40 százalékban kiadáscsökkentésből és 60 százalékban a bevételek növeléséből fog állni. A megszorító csomag oka, hogy az eredetileg tervezett 4,7 százalékos költségvetési hiány elszállt, a legfrissebb becslések már a GDP 8-9 százalékát kivető büdzsélyukról tudnak.

A baloldali-liberális kormány a gázárak 30, az áramár 14 százalékos emelésével azt célozza, hogy két három éven belül az ország érje el világpiaci árakat, hiszen eddig a kormány, hogy megvédje a polgárokat a világpiaci áraktól, hihetetlen összegeket költött a „kompenzálásra”. Gyurcsány a béreken is takarékoskodna: a következő két évben a reálbérek és a minimálbér nem emelkednének. A miniszterelnök a szigorú megszorításokkal reméli, hogy 2009-ig teljesíteni tudja a maastrichti- kritériumokat. A kormányfő a Reutersnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az eurót legkésőbb 2011 végén be kívánja vezetni. Szakértők szerint a takarékossági lépések következtében csökkenni fog a gazdasági növekedés, a jelenlegi 4,5 százalékról 2007-re alig 2,5 százalékra.

Ezen lépésekkel párhuzamosan a Gyurcsány-kormány további (!) reformokat tervez: többek között az egészségügyet, az oktatást, valamint a közigazgatást kívánják átalakítani. Hasonló megszorító csomagra Magyarországon 1995-ben Bokros Lajos pénzügyminisztersége alatt került sor, mely akkor ismét lábra állította a siralmas állapotban lévő gazdaságot – fejezi be Bognar a kormánypárti érvek felsorolását.

Die Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A berlini napilapban Christoph von Marschall Az amerikai szenátor: A NATO-nak foglalkoznia kell az energiabiztonsággal című cikkében ismerteti a külügyi bizottság elnökének elképzeléseit.

Az indianai Richard Lugar washingtoni sajtóbeszélgetésén úgy fogalmazott: „Ma már nem szükséges hadsereget küldeni, hogy egy országot elfoglaljanak. Elég a gázcsapokat elzárni”. A republikánus politikus ismertetése szerint Németország 40 százalékban, Magyarország 80 százalékban függ az orosz földgáztól, ezért azt tanácsolja, alternatív beszerzési forrásokat kell keresni. Egy Oroszországot délről megkerülő gázvezeték, mely a türkmén energiahordozót juttatná el Európába, a következő években fog megépülni és némileg enyhíti majd a Moszkvától való függést.

A politikus csodálatkozott amiatt, hogy a föld harmadik legnagyobb gazdasága – Németország (szerk.) – milyen keveset foglalkozik saját energiaszükségletével, s egyetlen nagy olaj és gázkitermelő konzorciumban sem vesz részt. Egyúttal azt ajánlja, a NATO nyilvánítsa saját feladatkörévé az energiabiztonság kérdését. A szenátor szerint minden ipari államnak újra kell gondolnia az atomenergia szerepét, s nem csak Németországnak, de az Egyesült Államoknak is, ahol az elmúlt 30 évben nem épült új atomerőmű.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A növekvő nemzetközi nyomás és a palesztin területeken eluralkodó káosz miatt az izraeli kormány látványosan eltávolodik eddigi, a Jordán nyugati partjáról történő egyoldalú kivonulás gondolatától – írja a konzervatív német napilap.

Míg eddig Olmert nem sok esélyt adott a Mahmud Abbasz palesztin elnökkel folytatott tárgyalásoknak és egyoldalú lépésekkel kívánta előkészíteni a későbbi párbeszédet, most úgy tűnik, a tel-avivi vezetés nekilátott a béketerv második pontja megvalósításának. Ez egy mindkét oldalról elfogadott ideiglenes palesztin állam létrehozását tűzi ki célul.

Közben mind a hadsereg, mind a titkosszolgálatok ellenzik a palesztin területeken uralkodó káoszt csak tovább növelő kivonulást, s láthatóan arra ösztönzik Olmertet, hogy erősítse az eddig igen mostohán kezelt palesztin elnököt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap Zágráb uniós csatlakozási esélyeit összegzi. Olli Rehn, az unió bővítési biztosa jelezte, Horvátországnak esélye van a 2009-es uniós csatlakozásra. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát külügyminiszter-asszony kijelentette, országa, „minden reformlépést megtesz, annak érdekében, hogy az elvárásoknak megfeleljen”.