Magyarország súlyos és megoldatlan gazdasági problémákkal küzdött 1956 nyarán. Elsősorban a mind veszedelmesebbé váló nemzetközi eladósodással – írja Aczél Tamás és Méray Tibor Tisztító vihar című, az 1956-os forradalomról szóló könyvében – olvasható az InfoRádió honlapján.
„A felbillenő export-import mérleg következtében súlyos valutahiány lépett fel; a hitelezők pedig egyre határozottabban követelték a számlák kiegyenlítését. (...) Előálltak követeléseikkel a nyugati hitelezők is” – áll a könyvben. Az 1959-ben írt műben tovább részletezik a három évvel korábbi helyzetet. „Az országban ott álltak a félig vagy negyedrészt elkészült építkezések; az erőltetett ütemű nagyberuházások maradványai. Budapest házai alatt roskadoztak, beomlottak a félig kész földalatti vasút alagútjai (csak karbantartásuk milliókba került), a vidéken meztelenül meredeztek a betonoszlopok (...)„.
Az ország akkori vezetői (megkerülve a Szovjetunióban nyaraló miniszterelnököt, Nagy Imrét), megtalálták a megoldást a problémákra. Erről így ír a könyv: „Gerő Ernő és társai agyában megszületett az új – de valójában milyen régi! – elmélet, amely szerint a baj alapoka az életszínvonal hirtelen emelkedése. A következtetés világos volt és egyszerű: ha a bajokon segíteni akarunk, véget kell vetnünk a további életszínvonal-emelkedésnek, sőt a jelenlegiből is le kell faragnunk annyit, amennyi az egyensúly helyreállításához szükséges.”
Intézkedések akkor: életszínvonal és az apparátus csökkentése
A lefaragásokat a párt vezetői a következőképpen képzelték el – emlékeznek a Tisztító vihar szerzői: „Intézkedéseket kezdtek kidolgozni az életszínvonal újabb csökkentésére, vagy ahogy mondták, 'a gazdasági egyensúly helyreállítására'. Az egyensúlyba hozatal egyik legfőbb feltétele – így jelölték meg – a hatalmassá duzzadt, alapjaiban felesleges létszámú államapparátus csökkentése. Megszületett a racionalizálás gondolata.”
És ma...
A központi költségvetési intézmények átszervezésével, a hasonló feladatot ellátó intézmények összevonásával és 32 feleslegessé vált intézmény megszüntetésével 2008-ra 12 500-zal csökken a dolgozók létszáma és 37 milliárd forinttal mérséklődnek a működési költségek – közölte Gyurcsány Ferenc az Új egyensúly programja ismertetésekor.
A kormány azonnali intézkedései az idén 350 milliárd, jövőre 1000 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. A kormányfő elmondta, hogy a kormány azonnali intézkedéseinek hatására már ebben az évben mintegy 170 milliárd forinttal csökkennek az államháztartás kiadásai. (forrás: miniszterelnök.hu)
Gerőék is elfelejtették megmondani
„Gerőék azonban 'csak' azt felejtették el megmondani, hogy ezt a mérhetetlen apparátust ők maguk fejlesztették ki, növelték nagyra...(...) A racionalizálás már réges-rég folyt, ezreket és ezreket szórtak ki az állásukból, mindenki erről beszélt – csak a sajtó, a rádió hallgatott róla, azt a régi elvet követve, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. Az országban fellobbant az elkeseredés és a félelem újabb lángja” – írja a könyv az 1956-os forradalmat megelőző időszakról. A szerzők szerint az egyetlen réteg, amely visszakapta régi erejét a pártapparátus volt, hiszen döntő szavuk volt abban, hogy ki maradhat meg az állásában.
(inforadio.hu)
nézőpont intézet
A tiszások túlnyomó többsége sem akar kétpárti parlamentet
