Die Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilapban Christoph von Marschall Amerika katonai ereje nélkül káosz uralkodik című, washingtoni keltezésű cikkében foglalkozik a nemsokára a tekintélyes Princeton egyetemen oktató Joschka Fischer politikai fordulataival. Fischer háromnegyed évvel a vörös-zöld koalíció vége után (melynek külügyminisztere volt – a szerk.), a szó átvitt értelmében is úton van az új világ felé. Ősztől valószínűleg az amerikai elit oktatási intézményben, Princeton egyetemen fog tanítani. Ez azonban még nem hivatalos, de az Arthur F. Burns alapítvány és a Goldman Sachs befektetés bank New York-i ebédjén már olyan megjegyzéseket lehetett hallani az 57 esztendős politikustól, hogy „nemsokára gyakrabban lesz megtalálható a környéken“. Fischer az Amerikába költözés előtt újra felfedezte saját múltját. Az egykori frankfurti utcai harcos mostani emlékei szerint a hatvanas évek végén az amerikai katonai rádiót, az AFN-t hallgatta, Bob Dylan sokkal fontosabb volt számára, mint bárki más, s az 1968-as németországi mozgolódások elképzelhetetlenek lettek volna az amerikai tiltakozó mozgalmak nélkül. A szemtanúk másra is emlékeznek: Fischer akkoriban nemcsak az amerikai kormány politikáját, hanem az amerikai kultúrát is elutasította, a Nyugat ellenségeként ismerték. Nála még a baloldali szociáldemokratáknak is fasizmus-szaguk volt – emlékeztet a német napilap.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Merkel kulcsszerepet játszik az alkotmányos válság megoldásában című cikkében foglalkozik az uniós csúcstalálkozó előtt az EU jövőjével. Németország kulcsszerepet kíván betölteni az EU-alkotmány megmentésében. A csütörtökön és pénteken sorra kerülő brüsszeli EU csúcson egyre nagyobb figyelem fordul 2007. januárban kezdődő német elnökségre és személyesen Angela Merkelre (CDU). Neki kell majd a válságból kivezető utat felmutatnia. Merkel szerdán Berlinben kijelentette, óvatosan kívánja előrevinni az alkotmány ügyét. Erre kínál alkalmat a 2007. márciusi rendkívüli csúcstalálkozó. A csúcs apropója az unió alapjait lerakó ún. római szerződés aláírásának 50. évfordulója lesz. Merkel a német elnökség alatt az alkotmány elfogadtatásának menetrendjét kívánja kidolgozni. Wolfgang Schüssel kancellár, az unió soros elnöke azzal számol, hogy az alkotmányról folytatott viták 2008 végéig zajlanak majd. A bizottság elnöke, José Manuel Barroso Strassburgban óvott a mostani csúcstalálkozóval kapcsolatos túlzott reményektől. Jelenleg a 2001-ben aláírt, és 2003-ban hatályba lépett nizzai szerződés van érvényben, mely 27 uniós tagállammal számol. Az alkotmány nélkül új tagállamok felvétele – leszámítva a már eldöntött bolgár és román tagságot – nem lehetséges.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin internetes kiadása „A történészek szemellenzősek” címmel készített interjút Henning Sietzcel, a későbbi izraeli miniszterelnöknek Menachen Beginnek egy 1952-es merényletben betöltött szerepéről. (Begin történészi kutatások szerint benne volt az Izrael állam és az NSZK közeledését szorgalmazó Konrad Adenauer elleni merénylet megszervezésében – a szerk.) Sietz, aki könyvet írt a merényletről, két tényezőben látja, hogy a kérdéssel korábban egyetlen történész sem foglalkozott. Egyrészt mindkét oldal , a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael is az ügy elbagatellizálásában volt érdekelt, így maga a merényletkísérlet is csak néhány hétig szerepelt a sajtóban. Másrészt a történészek szemellenzősek voltak és nem kívántak a kérdéssel foglalkozni, mert tartottak az antiszemitizmus vádjától. Sietz szerint ez a felfogás hibás, hiszen ilyen jelentőségű eseményt nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Érdemes belegondolni, mi minden történt volna, ha egy francia vagy egy brit kormány élére kerülne olyan személy, aki fiatal korában merényletet kísérelt meg egy német kancellár ellen, azonban az izraeli-német konstellációban erős gátlások, sőt szemellenzősség is megfigyelhető – olvasható a lapban.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Ukrajnába akarják vinni az európai emberek pénzét + videó
