Központi helyen a kisebbségi kérdés

A romániai kisebbségek helyzetét firtatta Olli Rehn. Az unió bővítési biztosa elsősorban a kisebbségi törvény sorsa és a magyar oktatás helyzete iránt mutatott érdeklődést a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélésen Brüsszelben – írja a Népújság. Ha Ján Slota szlovák pártvezető magyarellenes vádjai mind igazak lennének, akkor a keresztneve már régen nem Ján, hanem János volna – idézi Bugár Béla szavait a felvidek.ma.

A romániai kisebbségek helyzetéről érdeklődött Olli Rehn

Olli Rehn a kisebbségek problémáival kapcsolatban elsősorban a kisebbségi törvény sorsáról, valamint a magyar oktatás helyzetéről érdeklődött – közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a bővítési biztossal Brüsszelben folytatott megbeszélése után. Hozzátette: a biztos rákérdezett arra is, hogy a romániai kisebbségek tagjai milyen mértékben vannak jelen a rendőrség állományában és más hasonló intézményekben. Markó a válaszában kifejtette: míg a korrupcióellenes intézkedések meghozatalának tekintetében teljes az egyetértés a pártok között, addig a kisebbségi törvény elfogadását illetően erőteljesen megoszlanak a vélemények.

A magyar egyetemi oktatás ügyét illetően az elnök hangsúlyozta: a tanszékek, karok, valamint az önálló egyetem létrehozása iránti igények indokoltak, ezért mielőbbi megvalósításukra kell törekedni. A kérdés kapcsán részletesen tájékoztatta Olli Rehnt a magyarul tanulók arányáról, valamint a Sapientia és a Babes–Bolyai Tudományegyetem helyzetéről – számol be a Népújság.

Cselényi nem tűri, hogy ugráltassák

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke nyílt levelet intézett Cselényi Lászlóhoz, a Duna Televízió elnökéhez, amiért a csatorna pénzhiányra hivatkozva nem hajlandó élőben közvetíteni a tanács által június 18-ra Gyergyóditróba összehívott Székely Nemzetgyűlést, amelyen a székely nép önrendelkezéshez való jogát szeretnék kinyilvánítani. Cselényi az ügyben az Új Magyar Szónak úgy nyilatkozott: „Az SZNT mindig szeret bennünket ugráltatni. Mi sem utasítgatjuk őket, hogyan kezeljék az autonómiát, és én sem nagyon tűröm, hogy beleszóljanak a döntéseimbe„. Hozzátette: valóban óriási anyagi terhet ró a televízióra egy rendezvény élőben történő közvetítése – írja az ÚMSZ.

Bugár: ha Slota magyarellenes vádjai igazak lennének, már régen Jánosnak hívnák

Nemet mondott Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke a szlovák műsorvezető azon kérdésére: törekszik-e az MKP területi autonómiára, határrevízióra és a Benes-dekrétumok eltörlésére. Hangsúlyozta: pártja választási programja semmi effélét nem tartalmaz. A televíziós műsorban szintén jelenlevő Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke nem fogadta el a választ, mondván, többek között Duray Miklós és Csáky Pál is tett már a területi autonómiára való törekvésre utaló kijelentéseket, mire Bugár azt javasolta, hogy a témát inkább az említett személyekkel beszélje meg borozgatás közben. A magyar pártelnök Slota magyarellenes vádjait – Szlovákia déli részének mintegy 80 százaléka már a magyarok kezében van – illetően kijelentette, ha a párt vezetőjének minden szava igaz lenne, akkor a keresztneve már nem Ján, hanem János volna – tájékoztat a felvidek.ma.

A nemzeti tanácsok a kisebbségvédelmi rendelkezések megőrzését követelik

Az államközösségi kisebbségvédelmi jogszabályok rendelkezéseit teljes egészében tartalmazza a majdani új szerbiai alkotmány – ezt kérik az illetékesektől a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok. Érvelésük szerint ugyanis az említett föderális jogi normák kötelezik Szerbiát, mint az államközösség jogutódját. A nemzeti tanácsok képviselői a Bojan Pajtic vajdasági kormányfővel folytatott megbeszélésen ígéretet tettek, hogy az új alkotmány elkészítésének folyamatában támogatni fogják a tartományi kormánynak a Vajdaság helyzetének rendezésére vonatkozó elképzeléseit. A tanácsok emellett ismételten tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy egyetlen jelöltjük sem került be a szerbiai, illetőleg a tartományi közszolgálati RTV igazgatóbizottságába – adja hírül a VajdaságMa délvidéki internetes portál.