Legalább 40 milliárddal „lóg” az állam az orvosoknak

A Magyar Orvosi Kamara 2005-ös számításai szerint 40 milliárd forinttal fizettek kevesebbet az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak, mivel az ügyeletben eltöltött időt nem munkaidőnek számolták el. A Legfelsőbb Bíróság döntését győzelemként üdvözölte Éger István, míg Gál J. Zoltán szerint nincs fizetési kötelezettség.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdán meghozott felülvizsgálati döntésében kimondta, hogy az orvosok és szakdolgozók ügyeletben eltöltött ideje teljes egészében munkaidőnek számít.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a helyszínen a következő szavakkal kommentálta a döntést: „győztünk, győzött az igazság”. Végre eljutottunk oda, hogy Magyarországon sem vitatható tovább: az ügyeletben töltött időt munkaidőnek kell tekinteni és akként is kell finanszírozni. A döntés nemcsak egy folyamat lezárása, hanem egy újabb folyamat nyitánya – fogalmazott. Tovább küzdünk ugyanis azért, hogy az ítélet a gyakorlatban is megvalósuljon, s a dolgozók a megfelelő szabályozás szerint kapják díjazásukat.

14-en a kiszipolyozás ellen

A szolnoki Hetényi Géza Kórház traumatológiai osztályának 14 orvosa azért indított pert az intézmény ellen, mert a kórház egy 2000-ben hozott kormánydöntés értelmében az ügyeletnek csak egy részét ismerte el munkaidőnek, s ezután fizetett túlmunkadíjat. A felperesek egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az Európai Bíróság több esetben is kimondta: az ügyeletben töltött idő egésze munkaidőnek számít, így – Szántai Katalin jogi képviselő szerint – a magyar kórházban is ennek megfelelő szabályozást kellett volna alkalmazni.

A szolnokiak ügye azután került a Legfelsőbb Bíróságra, hogy a kórház felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú, jogerős döntés kihirdetése után. Az ugyanis – megváltoztatva az elsőfokú döntést – az orvosoknak adott igazat.

A szerdai határozattal az LB helyben hagyta a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróság tavaly hozott jogerős közbenső ítéletét. Ebben az eljárásban eddig a bíróságok arról döntöttek, hogy a felpereseknek – a szolnoki Hetényi Géza Kórház 11 dolgozójának –jár-e az ügyeleti díj. Az összegszerűség kérdéséről az eljárás későbbi szakaszában döntenek a bíróságok.

Korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke úgy nyilatkozott: álláspontja szerint összesen több tízmilliárd forintnyi elmaradt ügyeleti díj halmozódott fel a magyar egészségügyben az ország uniós csatlakozása óta.



A MOK tavaly megpróbálta felmérni, hogy mennyivel fizettek kevesebbet az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak amiatt, hogy nem az uniós bíróság döntése szerint történt az elszámolás. A különbözetet Magyarország EU-csatlakozása és 2005 júniusának vége között körülbelül 40 milliárd forintra becsülték.

Számos hasonló per van folyamatban országszerte. Ezek között akad olyan is, amelyben – igaz, még csak első fokon – összegszerűen is megítélte a bíróság az elmaradt ügyeleti díjat. Ha a döntés jogerőssé válik, a pénzt az intézménynek kellene kifizetnie, erre azonban a vezetők álláspontja szerint a jelenlegi finanszírozásból nincs lehetősége. Arra a kérdésre, hogy a kormány tervezi-e az elmaradt ügyeleti díjak kifizetését, Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára annyit mondott, az államnak egyelőre nincs fizetési kötelezettsége a perekből adódóan, így nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel.

MTI, Magyar Nemzet