Magasabb lenne az utólagos tandíj, mint a képzési költség

Egy vegyészmérnök 13 év alatt, egy szoftverfejlesztő pedig 23 év alatt tudná törleszteni képzésének költségeit, míg a középiskolai tanároknak vagy óvónőknek nem kellene fizetniük – derül ki az oktatási tárca modellszámításaiból. A törlesztendő összeg az inflációval növekedne, de nem kamatozna – írja az Index a kormány tervei között szereplő utólagos képzési hozzájárulással kapcsolatban.

Az állam a tandíjból először 2009-ben jutna bevételhez, a rendszer 2030-ra futna fel teljesen, amikor évi 120 milliárdot hozna a költségvetésnek.

A hétfőn hivatalba lépett Hiller István oktatási és kulturális miniszter nem sok kétséget hagyott afelől, hogy már 2007-től szeretnék bevezetni az utólag fizetendő tandíjat. Hiller ugyan késznek mutatkozott az érintett érdekképviseletekkel való tárgyalásra, de kijelentette: feladata a kormányprogram végrehajtása, s ahhoz ragaszkodni fog. Az Index információi szerint a tandíj bevezetésére vonatkozó jogszabály-módosítás tervezete már el is készült az oktatási tárcánál. Ha ezt a 2007-től egyetemre kerülők esetében be akarják vezetni, a módosításokat az Országgyűlésnek legkésőbb ősszel el kell fogadnia.

Mint az már korábban nyilvánosságra került, az államilag finanszírozott (innentől inkább „államilag hitelezett”) képzésre felvett diákoknak képzési számlát nyitnak, amelyen feltüntetik, az állam mennyit fordított tanulmányaikra. Ezt a diák a szemeszterek, évek végén maga is nyomon követheti.

Törleszteni a mostani koncepció szerint akkor kell, ha valakinek az éves keresete meghaladja a minimálbér negyvenszeresét (ez ma havi bruttó 208 ezer forintos fizetést jelentene).

A minimálbér negyven és hatvanszoros értéke közé eső jövedelem mellett 3 százalékos, afölött 6 százalékos lenne a törlesztő kulcs. Ez legkevesebb havi 6 ezer forint, de a nagyobb keresetűek esetén elérhetné a havi 20 ezer forintot is. Az egyéni képzési számlán nyilvántartott összeg nem kamatozik, de az éves infláció mértékével indexálják. A képzési költségeket tehát reálértéken kell majd megfizetni.

A rendszer számol azzal is, hogy sokan csak évekkel később keresnek annyit, hogy törlesszék taníttatásuk költségeit, sőt nagyon sokan egyáltalán nem fizetnek majd semmit.

A minisztérium háttérszámításai alapján azok, akik a versenyszférában helyezkednek majd el, a magasabb keresetek miatt szinte mind visszafizetők lesznek. A közszférában munkát vállalók jelentős része azonban csak nagyon későn vagy sohasem éri el azt a jövedelemhatárt, amely felett a tandíját törlesztenie kellene. Kivételt talán az orvosok, mérnökök és más mesterfokozatot végzők jelentenek majd.

A mostani feltételek szerint az utólagos képzési hozzájárulás rendszere 20 év alatt éri el az üzemi fordulatszámot. Az államnak a számítások szerint 2013-ra 2,7 milliárd forint bevétele lenne a törlesztésekből. A rendszer 2020-ra 42 milliárd bevételt jelentene, 2030-ra pedig mintegy 120 milliárdot.
(Index)