„Van egy erkölcsi dilemma: Miként mondható el az embereknek, hogy a politikai és a hétköznapi erkölcs között időnként felmerülő különbség olyan helyzetet diktál, amelyben, ami igaz és helyes politikailag, nem feltétlenül igaz és elfogadható a hétköznapi erkölcs mércéje szerint” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a szerdai Népszabadságban megjelent interjúban.
A miniszterelnök szerint a kampányban a kiigazításokról csak esetlegesen beszélt, de ezt ő nem tartja hazugságnak, csak – ahogy fogalmazott: nem bontotta ki az igazság minden részletét.
Mindezt politikailag racionális lépésnek nevezte, mert „megteremtette egy igaz fordulat esélyét”. „És fordítva: a közerkölcs szerinti igazság politikai hazugság lett volna. Ha ugyanis a költségvetés ügyei kerülnek a kampány centrumába, akkor semmiről nem beszélhetünk, amit a ciklusban meg akarunk és meg is fogunk csinálni” – tette hozzá.
Gyurcsány ellenben a Fideszt azzal vádolja: „nem egyszerűen torzította az igazságot, hanem a hat éve járt hibás politikai úton akart továbbmenni”. „2001-ben a Fidesz letért a racionalitás pályájáról, úgy tett, mintha az ország már bármit megengedhetne magának” – mondta a kormányfő, elismerve, hogy az MSZP is elfogadta ezt az „alternatívát” kormányra kerülve is. Azonban Gyurcsány szerint ők már a mostani választási kampányban szakítottak ezzel, bár ezt csak a „vájt fülűek vették észre”. Az ellenzéket vádolta azzal is, hogy – miközben a kormány számára kiderült, „nem lehet nyugodt tempójú átalakításba kezdeni”, mert kevés az idő –, az „ellenzék ekkor jött azzal, hogy az áram árát tíz százalékkal csökkenteni kell, mert luxusprofit van benne”. Most pedig az ellenzékkel már beszélni sem lehet – jelentette ki Gyurcsány – pedig próbált velük...
A miniszterelnök úgy értékelte, hogy a mostani „kiigazítások” sokkal kevésbé lesznek fájdalmasak, mint annak idején a Bokros-csomag volt, ugyanakkor sajnálja, hogy az emberek sokszor nem értik meg, amit a kormány akar, mert „szégyentelenül a percnek élünk. Lekezelően bánunk mindennel, ami ezen túl van. Sokszor nem az a kérdésünk, hogy milyen, hanem csak az, hogy mennyi.” Példaként Bush amerikai elnök látogatását hozta fel, „aki ezzel a gesztussal 17 év után szimbolikusan is beemelte Magyarországot a győztesek közösségébe. Mégis: csak a vízum érdekel mindenkit”.
Gyurcsány – ahogy mondta –, mindezek miatt szenved most a környezetével és az egész balliberális értelmiséggel együtt.
(nol.hu)
Előre látták Trump 2024-es győzelmét egy egyetem pszichológusai
