„A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették...” – így írt a Pesti Napló korabeli tudósítója 1920. június 4-ről, amikor Magyarország elszenvedte ezeréves történelmének minden bizonnyal legnagyobb csapását.
A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A békeszerződés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent.
Megemlékezések hazánkban és határon túlon
Este 19 órakor a lebontásra ítélt Turul-szobornál tartott megemlékezést a MIÉP, amelyen beszédet mond Csurka István elnök. Ugyancsak ma a parlamenti pártok Csongrád megyei és szegedi ifjúsági szervezetei közös Trianon megemlékezést rendeztek Szegeden.
A trianoni döntés évfordulóján a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete idén is megemlékezést tartott Sepsiszentgyörgyön, a központi parkban, a volt országzászló helyén. A rendezvény vasárnap 18 óra előtt 5 perccel kezdődött a történelmi magyar egyházak templomainak harangzúgásával, 18 órától beszédek hangzottak el, majd felolvasták Raffay Ernő történész, Trianon-szakértő és Eva Maria Barki nemzetközi jogász erre az alkalomra írt üzenetét. A megemlékezés után a bazársoron Szobordöntő Trianon címmel kiállítás nyílt, majd 21 órától gyertyás felvonulással ért véget a megemlékezés.
Emléktáblát avattak Zebegényben, a Kálvária-dombon
A trianoni békediktátum megkötésének 86. évfordulója alkalmából tegnap megemlékezést tartottak a Trianon Társaság és a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány szervezésében Zebegényben. Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke után Simicskó István, a KDNP parlamenti frakciójának helyettes vezetője tartott beszédet. Az egyházak és civil szervezetek képviselői az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a Kálvária-dombon.
Szombaton megemlékezést tartottak Debrecenben is, az 1933-ban emelt Magyar Fájdalom szobránál. Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a megemlékezésen azt mondta, Debrecen az őrváros, amely most arra hivatott, hogy innen újra megvalósuljon a nemzeti identitás. Kossuth Lajost idézve „a legmagyarabb város” feladatának nevezte, hogy összekösse a határon túli magyarokat az anyaországgal, azt követően, hogy a 2004. december 5-i népszavazást követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „nyíltan az elcsatolt területeken élők ellen fordult”. A politikus hozzátette: ezzel újabb „lelki Trianont okozott”.
Stellan Skarsgard
„Ő volt az egyetlen ismerősöm, aki sírt, amikor meghalt Hitler”
