Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat megteremti a feltételeit annak, hogy 2010-ben a választópolgárok már a 298 fős Országgyűlés tagjait választhassák meg – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter a javaslat általános vitájában szerdán a parlamentben. Elmondta: a törvényjavaslat fenntartja a korábbi kétszavazatos konstrukciót, tehát a választópolgárok mind az egyéni választókerület jelöltjeire, mind a pártok országos listáira szavazhatnak, azonban a mandátumok kiosztása elsősorban a listás szavazatok alapján, arányosan történne.
298 képviselő – vagy több
A javaslat a választókerületek területének pontos kijelölésére a kormánynak ad felhatalmazást annak érdekében, hogy a választókerületek a demográfiai változásokhoz igazodjanak, ne fordulhasson elő a legkisebb és a legnagyobb választókerület között akár kétszeres különbség kialakulása. A jogszabály rögzíti, hogy egy megyén belül az egyes választókerületek a választópolgárok átlagos számától legfeljebb 20 százalékkal térhetnek el – tette hozzá. Petrétei József kifejtette: a javaslat szerint az országos listára leadott szavazatok alapján kell arányosan szétosztani az ötszázalékos küszöböt elérő pártok között a mandátumokat, de az egyes pártok által így megszerzett képviselői helyek számából le kell vonni az egyéni választókerületekben az adott párt által megszerzett mandátumok számát, és csak a fennmaradó helyeket töltheti be a listájáról a párt.
Abban az esetben, ha egy párt több egyéni választókerületben győzedelmeskedik, mint amennyi mandátumot a listás szavazatok alapján kapna, a győztes egyéni jelöltek a 298 főn túl is mandátumhoz fognak jutni, így az Országgyűlés tagjainak száma a 298 főt meghaladhatja – mondta.
A szabályozás egyfordulós választással számol, ez lehetővé teszi a választási költségek radikális csökkentését, és rövidíti a választással járó átmeneti kormányzati időszakot. Az egyfordulós választás ugyanakkor nem járna a pártok „blokkosodásával„, mert az arányos országos listán kiosztott mandátumok miatt a pártoknak nem szükséges már a választások előtt szövetséget kötniük egymással – ismertette a javaslatot az igazságügy-miniszter.
A Fidesz nem támogatja
Balsai István (Fidesz) álláspontja szerint a kormány nem a parlament létszámának jelentős csökkentésében érdekelt, „csak abban, hogy a 16 éve hatályos választási rendszert a maguk érdekeinek megfelelően átalakítsák”. Kifejtette, hogy az egyfordulós választással a képviselőknek elég lenne a relatív többség a mandátum megszerzéséhez. Kifogásolta, hogy a kormány határozhatná meg a választókerületek nagyságát. Súlyos problémának nevezte, hogy minél több egyéni képviselőjét választják meg egy pártnak, annál kevesebb listás politikust küldhet a parlamentbe. Közölte: a Fidesz nem támogatja a javaslatot.
Az SZDSZ-nek ez a javaslat is jó, meg a Fideszé is
Fodor Gábor, az SZDSZ vezérszónoka arról beszélt, a törvényjavaslat megfelel annak a három elvnek, hogy kisebb és valamivel arányosabb parlamentet hoz létre, továbbá – a Fidesz 200 fős parlamentről szóló javaslatával ellentétben – nem forgatja fel radikálisan a mostani szisztémát. A politikus ugyanakkor jelezte: pártja számára a Fidesz által javasolt kétfordulós választási rendszer is elfogadható. Bármilyen kompromisszumra hajlandóak vagyunk elveink határán belül, csak végre történjen valami, több mint egy évtizedes egyeztetés után – mondta a liberális képviselő.
A KDNP kétfordulós, az MDF kétkamarás rendszert akar
Salamon László, a KDNP vezérszónoka ugyanakkor világossá tette, pártja sem egészében, sem részleteiben nem támogatja a kormány javaslatát, azt módosításokkal sem tartja elfogadhatónak. A KDNP támogatja a Fidesz 200 fős parlamentről szóló javaslatát, és az egyfordulós, majdnem teljesen arányos választási rendszer helyett a kétfordulós választási modell magtartását javasolja.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője ugyan elismerte, hogy a törvényjavaslat arányosabb választási modellt tartalmaz, azonban kifejtette: az MDF kétkamarás országgyűlési modellt és tisztán listás választási rendszert javasol. Ebben a rendszerben a 150 fős képviselőház mellett egy második kamarában kapnának helyet a kisebbségek és az érdekképviseletek – mondta. Véleménye szerint a kisebb parlament nem feltétlenül jelent nagyobb hatékonyságot és költségtakarékosságot.
MTI
Előre látták Trump 2024-es győzelmét egy egyetem pszichológusai
