Még évekig költözik a vándorcirkusz

A Presse a vándorcirkuszként működő Európa Parlamentről ír. A Frankfurter Allgemeine Zeitung megrajzolja a legvalószínűbb Blair utód, Gordon Brown pénzügyminiszter portréját. A Focus magazinban a volt német belügyminiszter beszél az elhúzódó terrorellenes háborúról.

2006. 09. 11. 8:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Wolfgang Böhm További évekre marad a drága vándorcirkusz című cikkében az Európa Parlament állandó költözését kísérő egyre erősödő bírálatokkal foglalkozik.

Minden alkalommal, amikor Strassburgban üléseznek, akkor az uniós képviselők után szállítják az iratokat. Péntek éjszaka megpakolnak öt-hat teherautót Brüsszelben, ezek az ötszáz kilométerre fekvő Strassburgba szállítják a dokumentumokat, hogy azokat egy héttel később visszavigyék Belgiumba. Évente mindössze 48 napig használják az EP képviselők a strassburgi épületkomplexumot, a többi időt nagyrészt Brüsszelben töltik

A képviselők és alkalmazottaik vonaton vagy repülőn utaznak a dokumentumok után. Évente közel 200 millió euróba kerül az európai adófizetőknek az EP eme vándorcirkusza. Ennek ellenére a parlament elnöksége úgy döntött, hogy az összes strassburgi épületet megvásárolja.

„Ez egy igen Strassburgra” – nyilatkozta Herbert Bösch osztrák szocialista képviselő. A költségvetési szakember úgy vélte, tisztán közgazdasági alapon a döntés helyes volt. Ugyanakkor úgy látja, „szívesebben vette volna az egy székhely megoldást. 99 százalékunk ezt akarja. Nem vagyunk perverzek.” Szerinte az épületvásárlásokkal egy időre okafogyottá vált az EP székhelyének számáról folytatott vita.

Amikor júniusban az EP elnöke, Josep Borrell felvetette, hogy vegyék az uniós csúcstalálkozó napirendjére a székhelykérdést – Franciaország, mint minden alkalommal, most is megvétózta. Világossá vált, hogy belátható időn belül nem lehetséges elmozdulás az ügyben – érvelt a döntés mellett az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese, Othmar Karas (ÖVP). Egy parlamenti jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Strassburg városa évekig túl magas bérleti díjakat követelt a meg nem vásárolt épületekért. A beszámoló értelmében az ingatlanvásárlás nyolc év alatt behozza az árát. A vásárlást az EP költségvetéséből fizetik, állítólag némi kompenzáció erejéig Párizs is a zsebébe nyúlt. A strassburgi épületek nagy részét már 2003-ban megvásárolta az Európai Parlament.

Az tény, hogy éppen akkor születik gyakorlati döntés a strassburgi székhely mellett, amikor az unión belül is nőnek a két székhely megoldással szembeni ellenérzések. Cecilia Malmström, svéd EP- képviselő már közel egymillió szavazatot összegyűjtött a két székhely ellen. A havi vándorcirkusz drága, nem hatékony, 500 kilométerre visz azoktól az intézményektől, melyeket ellenőriznie kellene, hitelteleníti a képviselők munkáját – érvelt a svéd politikus-asszony. A legnagyobb – néppárti – EP frakcióban olyan kezdeményezésen dolgoznak, mely tovább csökkentené az elzászi városban tartott ülések számát.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Bernhard Heimrich Mint egy Blair Bush nélkül című cikkében bemutatja a brit miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjét.

Az esetleges Brown-kormány és a Blair-kabinet között minimális lenne a politikai különbség. A küzdelem csak a hatalomról és a jelenlegi pénzügyminiszter, Gordon Brown személyes ambícióiról szól. Elemzők kizárják, hogy a legesélyesebbnek tartott miniszterelnök-jelölt visszatérne a „régi munkáspárti” ideológiához, mielőtt harcba szállna a következő választási kampányban a megfiatalodott konzervatívokkal. Brown vélhetően még keményebben harcolna a győzelemért, mint az állítólag elvtelen Blair; hiszen neki bizonyítania kell, választással jutott hatalomra és nem puccsal.

Legfeljebb az tűnik elképzelhetőnek, hogy Brown kormányfőként hazahozná az Irakban állomásozó brit csapatokat. Hiszen a vállalkozás sokba kerül, ráadásul messze nem olyan közeli barátja Bushnak, mint Blair; ez az egyetlen elképzelhető kormányfői lépés, ami egy csapásra népszerűvé tenné.

Mindenesetre az iraki kalandhoz történő csatlakozásával vette kezdetét Blair politikai haldoklása, s azóta a túl közeli barátsága Bush-sal, mint egy ronda erkölcsi folt – mint egy jellemhiba – ,tapad rá.

Azonban még egyáltalán nem biztos, hogy Brown átköltözhet a Downing Street 11-ből a 10-be, (a pénzügyminiszteriből a miniszterelnöki rezidenciába – a szerk.) Brown nevét Blair csütörtöki nyilatkozatában nem is említette. S még ugyanezen a napon John McDonnell munkáspárti képviselő bejelentette, hogy indul a pártelnökségért. McDonnell annyira balra áll, hogy esélye sincs a posztra. Szerinte a blairi új-munkáspárt csődöt mondott, hiszen ez a Labour-kormány nyolc év alatt több állami vagyon privatizált, mint amennyit a konzervatívok az előző 18 esztendőben. A régi szocialisták eme megszólítása ugyan aligha ijeszt meg valakit; azonban McDonnell bejelentésével megkezdődött a rendes választási eljárás. Ezzel az első akadályt már elhelyezték Brown költözési tervei elé. S ahogy ez párton belüli riválisoknál megszokott, Tony Blair csapata számos újságíróval tudatta: a hivatalban lévő miniszterelnök – természetesen csak a demokratikus elvek iránti tiszteletből – sokkal szívesebben lát egy választást, mint egy egyszerű hatalomátvételt.

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazinban Otto Schily a terror évtizedét jósolja című cikkében ismerteti szeptember 11-e alkalmából a Schröder-kormány belügyminiszterének véleményét a terror elleni küzdelem állásáról.

„Még egy darabig együtt kell élnünk ezzel a veszéllyel. Úgy becsülöm, egy-két évtizedig bizonyosan“ – nyilatkozta Schily, aki szerint a terror okait továbbra sem sikerült megszüntetniük.

„Afganisztán és Irak stabilizálásához hosszú időre lesz szükség. S a közel-keleti konfliktus is igen messze van még a megoldástól” – fogalmazott Schily. Ő úgy számol, hogy a terrorista vezér, Oszama bin Laden némi büszkeséggel tekint a szeptember 11-i merényletek ötödik évfordulójára. „Ő ezekben a napokban győztesnek tekintheti magát“ – vélekedett Schily. Már csak azért is, mert mindeddig nem sikerült elfogni, s ennek igen jelentős a propaganda hatása. Pontosan ezért muszáj mindent elkövetni rejtekhelyének megtalálása érdekében.

Schily elismerte, hogy az Egyesült Államok által fogságba ejtett személyekkel szemben elkövetett bűncselekmények miatt jelentősen megnehezült a nyugat és az iszlám közötti párbeszéd. „A harcot csak a mi értékrendünk alapján tudjuk megnyerni, melyet offenzívan kell képviselnünk“ – nyilatkozta Schily. Ugyanakkor az Abu Ghreib börtönből és a Guantanamoból napvilágra került borzalmas jelenetek alaposan megrendítették a nyugat pozíciójának legitimitását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.