Az egyetemi világ továbbra is a balliberálisok fellegvára, folyamatos a hallgatók politikai érzékenyítése – hívja fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében a Tűzfalcsoport. A napokban robbant a hír, hogy az ismert ellenzéki megmondóember, Polyák Gábor, aki egyben az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, azt írta:
ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD-fokozatot.
Az ügy előzménye, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori disszertációja volt az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amelyet nem egyhangú döntéssel bocsátottak a doktori eljárás megindítására, ami nagyon ritka. Orbán Balázs munkája ráadásul szakmai szempontból rendben volt, csak politikai okok miatt szavaztak ellene páran.
A független Polyák?
Mint a Tűzfalcsoport írja, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője nemrégiben egy, az ELTE vezetése által is helyretett, elfogult, szakmaiatlan személyeskedéssel járatta le magát. Az általa vetetett műhely nem vádolható függetlenséggel a portál szerint,
a partnerei között megtaláljuk a Nyílt Társadalom Alapítványt, az Átlátszót (ahol személyi összefonódás is van), a CEU-t, a TASZ-t és az EKINT-et is.
Emlékeztetnek: 2017-ben is Király Miklós, az ELTE Jogi Karának volt dékánja azt írta Facebook-posztjában, hogy „az »Állítsuk meg Brüsszelt!« kampány és nemzeti konzultáció pusztító hatással van Magyarország megítélésére az Európai Unióban, és ma még nehezen felmérhető diplomáciai károkat okoz.” Ugyanebben az évben Király a CEU mellett állt ki egy nyílt levélben, egyúttal a magyar felsőoktatás rendszerét szidalmazta, kitérve arra, hogy már nincsen egy magyar egyetem sem az ötszáz elit intézmény között.
Mindig a demokrácia
A portál szerint Bán-Forgács Nóra, aki jelenleg az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa, 2023-ban a Texasi Egyetem jogi karán adott elő, ahol a „Magyarország demokratikus hanyatlása dióhéjban” volt az esemény témája. Bán-Forgács Nóra arról beszélt a texasi egyetemistáknak – legalábbis az előadás elején –, hogy 2010-ben a Fidesz abszolút többséget szerzett a választásokon, és ezt a felhatalmazást arra használta fel, hogy új alkotmányt adjon az országnak a civil társadalom és az ellenzék bevonása nélkül. Hozzátette, hogy a 2012-ben életbe lépett alaptörvény önmagában és egyes paragrafusait tekintve is óriási nemzetközi kritikát kapott, még azzal együtt is, hogy a „korábbi, demokratikus alkotmány” egy része átkerült az új jogszabályba.
„Szankcionálható-e a jogállamiság megsértése a tagállami jogok korlátozásával, illetve megvonásával?” – ez a kérdés a tavaly augusztusban Baján megrendezett Alkotmányjogászok Harmadik Országos Vándorgyűlésének egyik fő felvetése volt, az esemény fő témája „a magyar jogállamiság az európai uniós jog tükrében” volt. A rendezvény szervezői a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE), a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke voltak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
