Töpörödő magyar adóbevétel: példátlan visszaesés

Tavaly Magyarországon kereken egy százalékponttal csökkent az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított nagysága – derül ki az OECD tegnap kiadott jelentéséből. 2004-ben még a hazai össztermék 38,1, tavaly már csupán 37,1 százalékát vonta el az állam.

A változás jelentős mértékben a személyi jövedelemadó-terhek csökkentésének a következménye: 2005 januárjától megszűnt a korábbi középső, 25 százalékos kulcs, ami a Pénzügyminisztérium számításai szerint 2,7 millió adózó számára érezhető könnyítést (a büdzsé oldalán pedig mintegy 100 milliárd forintos bevételkiesést) jelentett.

Tovább csökkentette az szja-bevételeket bizonyos kedvezmények összegének az emelése. Az idei kilátásokat tekintve még csak becslést sem fogalmazott meg az OECD, így nem tudni, hogy a szervezet szakértői szerint az év eleji áfacsökkentés és az ősz folyamán bevezetett szigorítások eredőjeként hogyan alakulnak majd a kincstár bevételei.

A tavalyi egy százalékpontos csökkenés mindenesetre nemzetközi szinten példátlan volt, hiszen a szervezet 24 tagállamából mindössze ötben esett a mutató, és ezekben is a magyarországinál kisebb mértékben.

A legjobban Szlovákia közelítette meg hazánkat: északi szomszédunknál 0,9 ponttal, a GDP 29,4 százalékára mérséklődött az állami újraelosztás nagysága. Eközben a fejlett államok legtöbbjében emelkedett, illetve néhányban stagnált az adóbevételek aránya. Franciaországban 0,9, Nagy-Britanniában 1,2, az Egyesült Államokban 1,3 százalékos volt az emelkedés, míg Német- és Csehországban nem változott a helyzet. A jelentés szerzői rámutatnak arra, hogy a legtöbb fejlett országban annak ellenére nőttek az adóbevételek, hogy az adókulcsok mérséklődtek. Ezt a gazdasági növekedés gyorsulására, illetve a kedvezmények szűkítésére és a behajtás hatékonyabbá tételére vezetik vissza. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Magyarországon a könnyítések egy az egyben csökkentették az államháztartás bevételeit.

Az adóprés egyébként a tavalyi jelentős mérséklődés után sem enyhébb nálunk, mint az OECD-átlag (bár ezt pontosan nem lehet megállapítani, hiszen néhány tagállam egyelőre nem közölt 2005-ös adatokat, így az átlagot is csak 2004-re tudták megbízhatóan kiszámítani az elemzők). A visegrádi négyek közül Csehországban valamivel nagyobb az állam újraelosztó szerepe, ugyanakkor Lengyelországban, és különösen Szlovákiában érezhetően kisebb, mint hazánkban. A csúcsot – 51,1 százalékos elvonással – Svédország tartja; a skála másik végén Mexikó helyezkedik el, nem egészen 20 százalékkal.

vg.hu