A magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor nagyjából huszonöt magyar kísérletet fog elvégezni olyan területeken, mint az élettani és fizikai kutatások, technikai bemutatók, illetve oktatási projektek, amelyek egyetemek, kutatóintézetek és magánvállalatok fejlesztései – jelentette ki Nagy Balázs, a HUNOR Magyar űrhajós program kutatásfejlesztésért felelős igazgatója, amikor ismertette az Axiom–4 küldetés tudományos portfólióját. Az igazgató felidézte: Magyarországnak gazdag, több évtizedes történelme van az űrkutatásban, amire jó példa a Pille-sugárzásmérő, ami továbbra is fontos szerepet játszik a kozmikus sugárzás mérésében a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), segítve az űrhajósok védelmét.
Nagy Balázs hangsúlyozta: a HUNOR program célja, hogy támogassa a világűrhöz kapcsolódó kutatásokat és fejlesztési projekteket, valamint hogy segítsen cégeknek belépni a nemzetközi piacokra, illetve az egyetemeknek a tudományos együttműködések kialakításában.
– Partneri kapcsolatokat építünk ki az űrügynökségekkel és magánvállalatokkal, továbbá bátorítjuk a tudósok és a mérnökök következő nemzedékeit, de az is fontos szempont, hogy népszerűsítsük a tudományos-technológiai (STEM) tantárgyakat a fiatalok között
– jelentette ki.
Új magyar eszköz megy a világűrbe
Az igazgató arról is beszélt, hogy Magyarországon kifejlesztettek egy teljesen új sugárzásmérő eszközt, amellyel folyamatosan tudják figyelni az űrhajósokat érő sugárzást és a körülöttük lévő környezet állapotát a küldetés alatt. Ez az eszköz rögzíti az összes fontos környezeti paramétert, mint például a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, illetve a szén-dioxid szintje. Emellett az eszközhöz tartozik egy nagyon jó földi irányítású alkalmazás, amely egészségügyi probléma esetén használható.
Űrkísérletben fogják tanulmányozni a növényi csírázást, a mikrozöldtermesztést és a levelek kifejlődését a mikrogravitációban. Az eredmények hatással lehetnek a mezőgazdasági szektorokra a Földön, különösen a természeti erőforrásokban szegény környezetben.
Nagy Balázs felidézte: 2023 végén fejezték be a világűrben elvégzendő kutatási portfólió összeállítását, amelyben független, nemzetközi elbírálók voltak a segítségükre, beleértve a Nemzetközi Űrügynökség és az Axiom szakértőit. Arra is kitért, hogy Kapu Tibor kedvenc kísérlete az lesz, amelyben a mikrogravitácóban fognak szimulálni egy bolygóméretű atmoszférikus dinamikát egy forgó vízgömbbel. Ezzel azt vizsgálják, hogy a hexagon miként alakulhatott ki a Szaturnuszon – tudatta.
Űrkutatások tömkelegét végzik el
Lucie Low, az Axiom Space vezető tudósa elmondta, hogy az elmúlt három év sikeres három missziója után a következő küldetés jövő hónapra van kitűzve. Eddig száz feletti kutatáshoz kapcsolódó tevékenységet végeztek el ötvennél is több kutatási partnerrel, 11 különböző országból, így kinyitják az ajtót olyan országoknak, amelyek új ötleteket tudnak hozni.
Az Axiom–4 küldetés egy mérföldkő, ugyanis komoly előrelépés várható az emberi űrkutatásban, ahol több mint hatvan tudományos kutatást fognak elvégezni 31 ország részvételével.
– Ez egy igazi világküldetés, amelyben India, Lengyelország és Magyarország részvétele különösen izgalmas – mondta a vezető tudós.
Irány a Hold és a Mars!
Angelique Van Ombergen, az Európai Űrügynökség (ESA) vezető kutatója kifejezte örömét, hogy az egészségügyi kutatások olyan területeire fókuszálnak, mint a csontok, az izmok, valamint a szív- és érrendszer fiziológiai alkalmazkodása. Az ESA-nak van egy Explore 2040 elnevezésű stratégiája, amely azt tűzte ki célul, hogy alacsonyabban fekvő pályákon végez kutatásokat.
Ezek abban segítenek, hogy később eljussanak a Hold felszínére, majd a Marsra,
mivel ezekkel a kutatásokkal olyan kulcsfontosságú tudáshoz jutnak, amely segíti a jövőbeli küldetésekre való felkészülést és a kockázatmentesítést. Ezért fogják vizsgálni a személyzet egészségét és teljesítményét a világűrben, amelyhez az Axiom–4 küldetés során végzett kísérletek nagymértékben hozzájárulnak, miközben odafigyelnek az űrhajósok egészségére, amennyire csak lehetséges – mutatott rá.
Rákellenes gyógyszert tesztelnek és megállítanák az öregedést
Catriona Jamieson rákkutató professzor arról beszélt, hogy ez már a negyedi küldetés, amelyben az általa vezetett intézet részt vehet. Egy új gyógyszerrel fognak kísérletezni, ami azt gátolja meg, hogy a rákbetegség klónozza magát. Azt is vizsgálni fogják az űrhajósok segítségével, hogy az őssejtek nyomás alá kerülnek-e a világűrben, és hogy erre vajon ki tudnak-e fejleszteni valamilyen ellenszert. – Jó úton járunk ahhoz, hogy tudjunk segíteni a klinikai pácienseken.
Az űrben történő kutatás felgyorsítja az új terápiák kifejlesztését nem csak a rák, hanem az öregedés ellen is
– fogalmazott.
