Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint míg a kormánypárti módosító indítványok nem lépik át a költségvetési törvényjavaslat korlátait, az ellenzék által beterjesztett, 200 milliárd forintot átcsoportosító javaslatoknak nincs forrása.
A kormánypárti politikus helyes törekvéseknek nevezte az ellenzéki módosító indítványokat, de szerinte a lehetőségek nem adottak azokhoz.
Az SZDSZ-es képviselő szerint a kormány bírálata a költségvetési kiadások elszaladása miatt indokolt, de ez nem jelenti azt, hogy az ellenzéknek olyan javaslatokat kell benyújtania, amelyek felborítják a büdzsét.
Kuncze Gábor kitért arra, hogy a kormányzati kommunikációra elkülönített három milliárd forintból az ellenzéki képviselők 30-40 milliárd forintos fejlesztést kívánnak megalapozni.
Varga Mihály (Fidesz) közölte: a jövő évi büdzséhez benyújtott módosító indítványaik megalapozottak, nem növelik a hiányt, és több pénz juttatnának a vállalkozásoknak, az egészségügynek, az oktatásnak, az önkormányzatoknak, illetve szociális támogatásokra.
Hozzátette: a Fidesz költségvetési módosító javaslatai elsősegélycsomag, amely segíti az embereket, a vállalkozásokat és az önkormányzatokat abban, hogy túléljék a jövő évet.
Varga Mihály elmondta: a javaslatok forrása a költségvetésben a kormányzati kommunikációra, a kormányzati negyedre, valamint a kamatkiadásokra elkülönített összeg. Hozzátette: miközben a kormány 22 milliárd forintos bevételt tervez vizitdíjból, addig 37,7 milliárd forintot fordítana új fejlesztések kommunikációs programjára.
Érdekesnek nevezte, hogy miközben a 2007-es költségvetés a konvergenciaprogramra épül, a kormány már az általános vita során „ráncfelvarrást” végez a programon.
Soltész Miklós (KDNP) azt mondta: a kormánypártok kérnek felelősséget az ellenzéktől, amikor elherdáltak négy évet.
Szavai szerint a 2007-es költségvetés oly mértékben sújtja a szociális területet, hogy társadalmi robbanás következhet be. Hozzátette: a módosító javaslataik olyan területekről csoportosítanának át, amelyeket teljesen feleslegesnek tartanak, példaként említette a kormányzati kommunikációt.
Az ellenzéki politikus közölte: javaslataik több pénzt biztosítanának a fogyatékosügynek, a társadalmi szervezetek támogatásának, a bentlakásos intézmények támogatásának.
Vojnik Mária (MSZP) elmondta: módosító indítványt nyújtottak be, amely két milliárd forintos többletet biztosítana az orvosi ügyeletekre. Hozzátette: egy másik módosító indítványban növelnék az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat forrásait, továbbá több pénzt fordítanának a népegészségügyi programra, illetve a Vöröskereszt támogatására.
A kormánypárti képviselő az ellenzék, a gyógyító-megelőző kasszára vonatkozó módosító indítványát nem támogatta, bár a céljával egyetértett. Szerinte az indítványhoz nincsenek meg a források.
Varga és Veres kétpercei
Veres János jelenlegi pénzügyminiszter és Varga Mihály, az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere kétperces felszólalásokból álló vitát folytatott arról, hogy megalapozottak-e a Fidesz által benyújtott módosító indítványok, amelyek összesen 200 milliárd forint átcsoportosítást javasolnak a 2007-es költségvetésben.
Veres János szerint ugyanis a módosításoknak nincs meg a fedezete, mert a Fidesz az átcsoportosítani kívánt forrásoknak a többszörösét kívánja elkölteni. Mint mondta, az ellenzéki párt például a Magyar Televízió Közalapítványának 9,4 milliárd forintos támogatásból 11 milliárdot csoportosítna át, míg a Központi Szolgáltatási Főigazgatás 4,7 milliárdjából 6,3 milliárdot, a lakossági tájékoztatás 3 milliárdjából 28, 7 milliárdot, az oktatási alapítványok 1 milliárdos támogatásából pedig 3,5 milliárdot kívánnak elosztani más célra.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke erre válaszként közölte: a Fidesz által átcsoportosítani kívánt források között van az a 37,7 milliárd forint, amelyet a kormány az új fejlesztési terv koordinációjára és a kommunikációjára kíván költeni, azonban az Állami Számvevőszék jelentésében azt írta, hogy ennek a programnak a részletes számításai nem álltak rendelkezésre, így az összeg megalapozottsága nem ítélhető meg.
A fideszes politikus szerint tehát a kormány „egy irdatlan nagy összeget” kíván elkölteni koordinációra és a kommunikációra, de, hogy mi ennek a megalapozottsága, azt nem lehet tudni.
Veres János ugyanakkor „súlyos csúsztatásnak” és „rosszindulatú félremagyarázásnak” nevezte, hogy a Fidesz alelnöke úgy akarja beállítani az ÁSZ jelentésében foglaltakat, mintha a pénz ismeretlen célú kommunikációról szólna.
A pénzügyminiszter szerint arról van szó, hogy a tétel részletezése csak a költségvetés november 10-én benyújtott külön kötetében szerepel, ezért nem tudta megítélni az ÁSZ az összeg megalapozottságát.
Mint mondta, a 37,7 milliárd forint legnagyobb részét koordinációra, vagyis az uniós források felhasználásának intézményrendszerére költik, hiszen az unió megengedi, hogy az európai források 4 százalékát ilyen célokra fordítsák.
A kommunikációra fordítandó pénz elenyésző része az összegnek, de ez is fontos, hiszen a pályázókat tájékoztatni kell a lehetőségekről – tette hozzá.
Varga Mihály erre válaszként arra figyelmezette a pénzügyminisztert, hogy csúsztatás ügyében inkább „mélyen hallgatnia kellene”, miután oroszlánrésze volt abban, hogy az elmúlt években az uniót és a magyar közvéleményt is megvezették számos államháztartási adatot illetően.
A Fidesz alelnöke ugyanakkor továbbra sem tartotta kielégítőnek Veres János magyarázatát, mint mondta, még mindig nem látják pontosan, hogy mire költi majd a kormány majd ezt a 37 milliárdos forintos összeget.
A pénzügyminiszter erre reagálva már csak annyit mondott Varga Mihálynak, hogy olvassa el a költségvetés második kötetét, hiszen abban megtalálja, hogy a fejlesztési ügynökség pontosan milyen célokra akarja felhasználni az összeget. Szabó Lajos szocialista képviselő a Fidesz 200 milliárdos átcsoportosítási javaslata kapcsán azt mondta, a célok nagy részével még egyet is lehet érteni, ha azonban a tartalmat nézzük, nem találunk valós forrásokat.
Kitért arra, hogy a Fidesz például az MTV Közalapítvány támogatásának 110 százalékát csoportosítaná át, a lakossági tájékoztatásra szánt összeg kilencszeresét költené el, a 2011-ben esedékes magyar EU-elnökségre való felkészülés összegének pedig másfélszeresét. Szabó Lajos közölte: a tíz százalékot megközelítő, 98 milliárdos kamatcsökkentést sem lehet valós forrásnak tekinteni.
Mint elhangzott, lehetnek olyan fideszes javaslatok, amelyeket az MSZP-frakció is támogatni tud. Ezek közé sorolta az ÁNTSZ, a Vöröskereszt nagyobb mértékű támogatását, illetve „az önkormányzati módosítások is tárgyalás alapját képezhetik”.
Katona Kálmán és Bőhm András hozzászólása
Katona Kálmán (MDF) arról beszélt, hogy a környezetvédelmet célzó támogatások csökkenni fognak 2007-ben, és emiatt szerinte meg fog torpanni a nemzeti környezetvédelmi program végrehajtása.
Az ellenzéki képviselő úgy vélte, a jelenleg tervezett feltételekkel megkérdőjelezhető a kis és közepes aktivitású hulladéktárolók működtetése, így viszont nem lehet támogatni a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását sem. Kifogásolta azt is, hogy – mint mondta – a vízminőség-javító programra, a vízkárelhárításra csökken a pénz.
Katona Kálmán jelezte: módosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a szigetközi rehabilitációra, a környezeti monitoring működtetésére jelenjen meg egy támogatási sor a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium fejezetében. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a társadalmi szervezetek támogatására nincs pénz a környezetvédelmi büdzsében.
Kétperces reagálásában Kovács Kálmán, a KVM államtitkára közölte: a fejlesztések döntően európai forrásokból valósulnak meg, a költségvetésben csak a hazai hányad található meg, a tényleges programok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben vannak, lesznek. Elmondta azt is, hogy a civil környezetvédelmi szervezetek a minisztérium belső tartalékából fognak támogatást kapni, bár elfogadhatónak nevezte a képviselői módosító indítvány elfogadását is.
Bőhm András (SZDSZ) egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy a jövő év rendkívüli nehézségeket rejt magában a főváros és a vidéki városok számára. Az egyik legfontosabb ügynek nevezte az oktatási reformhoz kapcsolódó normatívaváltozás kérdését, valamint az szja helyben maradó részének megvédését is feltétlenül megoldandónak tartotta.
„A budapesti metró és a tömegközlekedés támogatása mellett elég minimális fejlesztési forrás jut” – közölte Bőhm András, hozzátéve, hogy mindkét kérdés országos fontosságú.
A liberális képviselő két módosító javaslatát ismertette. Az egyik egy 2,5 milliárdos útfelújítási összeghez kapcsolódik földutak és szilárd talajú utak esetében, a másik szerint pedig az adóerőképesség számításakor a saját forrásból elvégzett fejlesztések összegének 25 százaléka visszaigényelhető lenne.
Oktatással kapcsolatos módosító javaslatok
A fideszes Pánczél Károly a közoktatási normatívákkal kapcsolatos módosító javaslatait ismertetve úgy fogalmazott, „szeretnénk megakadályozni a további forráskivonást a közoktatásból”.
Mint mondta, a módosító indítványokkal az a céljuk, hogy hagyják el az új, teljesítménymutató alapú normatívát, illetve növeljék az intézménytársulási és a bejáró normatívát, amivel a kistelepülések iskoláit lehetne támogatni.
Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, nincs reális forrás ezekre a módosításokra.
Úgyszintén a költségvetés közoktatást érintő fejezetéről szólt a szocialista Tóth Tiborné. Mint fogalmazott, a költségvetés egyik vesztese a közoktatás, a pedagógustársadalmat aggasztják a várható elbocsátások.
A kormánypárti képviselő közös feladatnak nevezte a pedagógusok teljesítményének elismerését, és ismertette a szocialista frakció oktatási munkacsoportjának ezzel kapcsolatos módosító indítványát.
Ennek értelmében létrehoznának egy egymilliárd forintos alapot, amiből a kiemelkedően teljesítő pedagógusokat és iskolákat támogatnák.
Tóth Tiborné hozzátette: ehhez feltételül szabnák, hogy a támogatandó iskolában működjön olyan, a pedagógusok teljesítményét értékelő rendszer, ami a tanárok motiválását szolgálja.
A módosító indítványról szólva elmondta, az alap létrehozásához szükséges pénzt belső átcsoportosítással lehetne megteremteni.
Karsai Péter (MDF) felszólalásában a művészeti oktatásról azt mondta, aki azt tönkreteszi, a többi tárgy oktatását is veszélybe sodorja.
„Ez az elszegényedés költségvetési tervezete” – fogalmazott az ellenzéki képviselő a 2007-es büdzséről.
Felszólalásában még kitért a honvédelemre fordított forrásokra, ezzel összefüggésben pedig nehezményezte, hogy a honvédelmi kiadások a költségvetés mindössze 1,1 százalékát teszik ki.
Az utóbbi gondolatra Iváncsik Imre honvédelmi államtitkár reagált, hangsúlyozva, hogy ez a költségvetési részesedés arányban áll Magyarország teljesítő képességével.
Török Zsolt (MSZP) a nagycsaládosok támogatását kiemelve hangsúlyozta, jövőre azért is emelkedik a gyes összege, mert 2004 óta egyre több gyermek születik.
Embertelen, számok uralta költségvetés
Kormánypárti képviselők véleményével szemben a kereszténydemokrata Molnár Béla „embertelen, számok uralta” költségvetésnek nevezte a 2007-es büdzsé tervezetét.
Józsa István (MSZP) kiemelte: a 2007. évi költségvetés hiteles és megvalósítható gazdasági elemzők szerint, összhangban van a konvergencia programmal, lehetőséget teremt az egyensúly biztosítására, a hatékonyság növelésére, a fejlesztések felfuttatására.
Véleménye szerint a Fidesz módosító javaslatai gazdaságilag nem megalapozottak, politikai célokat szolgálnak.
Hirt Ferenc (Fidesz) a fogyatékkal élők szempontjából az őszinteséget és a következetességet hiányolta a jövő évi tervezetből. Alattomosnak nevezte a büdzsét, mert a kistérségi többcélú társuláson belüli szociális intézményeknek külön forrást biztosít, és ezzel a megyei intézményeket elsorvasztja.
Kevesellte a fogyatékos ügyi program végrehajtására szánt 45 millió forintot, ez 3200 településre szétosztva 14 ezer forint, ami napi 38 forintot jelent. A Fidesz módosító javaslata, hogy ezt 195 millió forintra egészítsék ki – mondta.
Hozzátette: 2001-ben ugyanerre a célra 1 milliárd forint állt rendelkezésre.
Avarkeszi Dezső (MSZP) arról beszélt, hogy 2 milliárd 788 millió forintot venne el az igazságügyi tárca fejezetéből az ellenzék módosító javaslataival. Példaként említette, hogy a társadalmi bűnmegelőzésre szánt 190 millió forintból 133 millió forintot vennének el.
Véleménye szerint ez alapján úgy tűnik, hogy csak szavakban fontos a bűnmegelőzés.
Fővárosi képviselők módosító javaslatai
Fónagy János (Fidesz) elmondta: fővárosi fideszes és KDNP-s képviselők összesen 22, Budapest érintő módosító javaslatot adtak be, amelyek három csoportba sorolhatók.
Az első csoportba a tovább nem halogatható, és gyakran felemlegetett fejlesztések megkezdése vagy folytatása tartozik, ilyen például az északi vasúti híd, a csepeli gerincút megépítése.
A második csoportot a kormány által is fontosnak tartott fejlesztések, szolgáltatások alkotják, amelyek a főváros élhetőségéről szólnak, és magántőke bevonását is lehetővé teszik. Példaként említette a pályaudvar programot, a lakótelepi főtérprogramot.
Harmadikként említette az életminőséget támogató javaslatokat, ide sorolta a fővárosi patakmeder revitalizációt, a bevezető utak zajvédelmét, az elővárosi vasutak és fővárosi közlekedés összekötését és a budapesti tömegközlekedés normatív támogatásának növelését.
Tukacs István (MSZP) szerint a közoktatás átalakulásának hangsúlyos eleme az esélykülönbségek csökkentése, az eszköze az önkormányzati társulások támogatása.
Hozzátette: a tankönyvtámogatásnál olyan módosító indítványokat támogatnak, amelyek kiterjesztik a jogosultságot a nagycsaládosokra. A kormánypárti képviselő szerint az alapfokú művészeti oktatásban a minőséget kell szem előtt tartani, így nem halogatható az akkreditáció.
Puskás Tivadar (KDNP) az Országos Mentőszolgálat támogatásának 1,5 milliárd forintos növelését szorgalmazta. Szavai szerint a szolgálat költségvetési támogatása csökkent, de feladatai nem csökkentek.
A képviselő kevesellte a koraszülött mentéssel foglalkozó alapítvány támogatását, illetve a 218 mentőállomás felújítására fordítandó 150 millió forintos összeget. Nem értett egyet azzal, hogy a büdzsében „egyetlen petákot” sem terveztek elsősegélynyújtás oktatására, illetve tudományos tevékenységre.
Schvarcz Tibor (MSZP) az ellenzéki képviselő felszólalására reagálva azt mondta: támogatják az ÁNTSZ és a Vöröskereszt, illetve a gyógyászati segédeszköz kassza támogatásának növelését.
Varga László (MSZP) a 2007-es költségvetés külügyi fejezete kapcsán azt mondta: a biztosított összeg elegendő a külpolitikai célok megvalósításához, illetve a működési kiadásokra.
A kormánypárti képviselő nem értett egyet azzal, hogy az ellenzéki politikusok 70 millió forintot el akarnak vonni a Magyar Külügyi Intézet forrásaiból. Ezt az összeget az ellenzéki pártok a Teleki László Intézet fenntartására fordítanák, így viszont megkettőznék a struktúrát – fűzte hozzá.
Szatmáry Kristóf (Fidesz) azt mondta: a vállalkozások szerint a 2007-es büdzsé nem vállalkozóbarát, „méltánytalan, igazságtalan, elhibázott és káros”.
Közölte: a Gyurcsány-kormány 410 milliárd forintot kíván elvonni a vállalkozásoktól, a legtöbbet a kis- és középvállalkozásoktól. Hozzáfűzte: a Fidesz módosító indítványaival plusz negyven milliárd forintot kíván erre a szektorra fordítani.
Mécs Imre szocialista képviselő üdvözölte, hogy az előterjesztés plusz erőforrásokat biztosít a titkosszolgálatok számára 2007-ben.
Kifejtette: a Katonai Felderítő Hivatal 300 milliós többlettel számolhat az ideihez képest, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál három, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál húsz fős állománynövekedés lesz.
Az MSZP honatyája azt viszont cinikusnak és felelőtlennek nevezte, hogy a Fidesz az oktatási és kulturális tárca közhasznú alapítványainak számára elkülönített egymilliárdos keretből kíván 500 milliót a nemzetbiztonsági szolgálatok számára átcsoportosítani.
Bánki Erik (Fidesz) azon módosító javaslatát ismertette, amely azt célozza, hogy a turisztikai szolgáltatókat mentesítsék a televízió-készülékek üzemben tartási díjának kifizetésétől. Az ellenzéki képviselő elfogadhatatlannak nevezte a turisztikai célelőirányzat csökkentését, sőt, annak emelését javasolta, minimálisan az infláció mértékével.
A képviselő ismertette, hogy a Balaton Integrált Fejlesztési Térség többlettámogatására 256,5 millió forintot javasol átcsoportosítani, ami az idei, 600 milliós szintre emelné a tételt. Bánki Erik elengedhetetlennek nevezte, hogy az olimpiai felkészülésre, valamint a versenysport támogatására is emeljék a tervezett összeget, plusz négymilliárd pedig a lágymányosi sportcentrum befejezésére is jusson.
Pál Tibor (MSZP) frakciótársával, Farkas Imrével közösen beadott módosító indítványáról szólt, amely 2,5 milliárd forintban határozza meg azt az összeget, amelyet a fővárosban és a vidéki városokban szilárd útburkolat létesítésére fordíthatnának.
A kereszténydemokrata Nagy Kálmán az Országos Vérellátó Szolgálat költségvetését javasolta kiegészíteni 383 millió forinttal, és szükségesnek tartotta a Magyar Vöröskereszt emelt összegű támogatását is. Tiltakozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a koraszülött és beteg újszülött mentést végző alapítványt be akarják olvasztani a mentőszolgálatba, emellett javasolta az anyatej-ellátásra szánt összeg emelését is.
Kékesi Tibor szocialista képviselő arra tett javaslatot, hogy a kutatásfejlesztési innovációs alap pénzének felhasználásakor a tervezetthez képest más formában emeljék azt az összeget, amelyet a gazdaság szereplőinek juttatnak. Az előterjesztésben szereplő 50 százalékos juttatás helyett Kékesi Tibor azt indítványozza, hogy három év alatt 40, 50, majd 60 százalékra emeljék a jelenlegi 37 százalékos arányt.
Herényi húsz milliót adna a cigányok sportolásának támogatására
Herényi Károly (MDF) húszmillió forintos összeget javasolt átcsoportosítani a cigány fiatalok sportolási lehetőségeit támogató Farkas János Alapítvány javára.
Ismertette azt a módosító javaslatát is, amely pénzt kíván átcsoportosítani a megszüntetni, illetve a Szülőföld Alapba beolvasztani tervezett Illyés Közalapítvány javára. Mint mondta, a határon túli magyarok támogatása, a magyarságtudat erősítése nem pénzügyi kérdés, nem lehet egy tollvonással megszüntetni a gyökerek, a kötődések erősítésére létrehozott alapítványt.
Az MDF-es képviselő végül elmondta, hogy egy mintegy félmilliárd forintos összeg átcsoportosítását javasolja a magyar bormarketing forrásainak növelésére.
Varju László (MSZP) elmondta, hogy a 2007. évi költségvetéshez benyújtott kormánypárti módosító indítványok nem változtatják meg a kiadási oldalt. Olyan előterjesztéseket nem tud támogatni a kormány, amelyek növelik a hiányt – tette hozzá.
Az MSZP-s módosító indítványok többek között a művészeti oktatással, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő fekvőbeteg-ellátó intézmények támogatásával kapcsolatosak.
Mint mondta, az MSZP-frakció támogatja, hogy a 2006/2007-es tanévben ne változzon meg a művészeti oktatás normatívája. A következő tanévben azonban csak akkreditáció után kaphatják meg az intézmények ezt a pénzt – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a kormányzati negyed megvalósításától megtakarítást remél a kormány.
László Tamás (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy nemzet nem gondoskodik az idősekről, a betegekről, a rászorulókról, az nagyon rossz üzenet a fiatalok számára is.
Kiemelte, hogy a szociális szféra az a terület, ahol a legvédtelenebbek vannak, akiknek az érdekérvényesítésük gyenge.
A 2007. évben vesztesek lesznek a nyugdíj mellett munkát vállalók, a korhatár alatt nyugdíjba vonulók – jegyezte meg.
Az ellenzéki politikus elmondta, hogy pártja javaslatot tesz a közgyógyellátás keretének jelentős emelésére.
Hozzátette: számos fideszes javaslat szól a civil és egyházi fenntartású intézmények normatív támogatásának kérdéséről is.
„Minden mai kormányzati költségvetési hiba itt, a szociális szférában fog lecsapódni, és ha ezt a hálót egyébként is rombolják, akkor mi lesz majd a lecsúszó tömegekkel” – jegyezte meg László Tamás.
Jauernik István (MSZP) szólt arról a fideszes módosító indítványról, amely arra tesz javaslatot, hogy 600 millió forintot csoportosítsanak át a temetők támogatására. Erre válaszul azt mondta, hogy ha van felesleges 600 millió forint a költségvetésben, akkor azt adják oda az önkormányzatoknak, megkötés nélkül.
A szocialista képviselő „kívánságlistának” minősítette azt a másik fideszes módosító indítványt, amely a fajlagos normatívák megemelésére tesz javaslatot.
Pettkó András (MDF) felszólalásában a Nemzeti Civil Alapprogram helyzetének rendbetételét kérte a kormánytól. Ha a kormány negyedévente nem utalja át az alapprogramnak a neki járó pénzt, akkor egy év alatt hétmilliárd forintnyi összeget vesz el a kormány a civil társadalomtól – jelentette ki.
Béki Gabriella (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a demens betegek bentlakásos normatívája 2007-ben a korábbi 815 ezer forintról 760 ezer forintra csökken. Annak a véleményének is hangot adott, hogy nagyobb összeget kellene fordítani az egészségügyi kamarákra. Szóvá tette továbbá, hogy a 2007-es költségvetésben a Magyar Vöröskereszt eddigi támogatásának a fele szerepel.
(mti)
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
