A munkaadóknak hamarosan fizetniük kell korkedvezményes nyugdíjba vonulás esetén – írja a Világgazdaság. Jövőre mindez még nem ró többletterhet a cégekre, utána évente 25 százalékkal nő a cég által fizetett többletjárulék, így 2011-ben már a teljes összeg a vállalkozást terheli. A kormány az így befolyt pénzekből az első évben, 2008-ban már 4-5 milliárd forintot vár.
Jelenleg 800 olyan munkakör van, amely korkedvezményre jogosít (például sugárzó, radioaktív anyagokkal dolgozók); a MÁV dolgozóin és a fegyveres testületek hivatásosain kívül évente 2800-2900 munkavállaló vonul idő előtt nyugdíjba. Tavaly összesen 14 ezer ember kapott ilyen típusú ellátást, ez éves szinten 15 milliárd forint nyugdíj-többletkiadást jelentett a költségvetésnek, míg a kieső nyugdíjjárulékból eredő bevételi hiány majdnem tízmilliárd volt.
A munkaadó akkor mentesülhet a többletjárulék megfizetése alól, ha az egészségre ártalmas, károsító tényezőket megszünteti a munkahelyeken. (Bár kérdéses, hogy ezt egy radioaktív anyagokkal foglalkozó állásnál hogyan lehetne megtenni.) Ebben az esetben nemcsak a magasabb befizetés nem lesz indokolt, és a korábbi nyugdíjazás sem. Az ártalmak minősítését és a munkahelyek ellenőrzését várhatóan a foglalkozás-egészségügyön keresztül végzik majd.
A többi speciális szakmai nyugdíjrendszert is felülvizsgálja a kormány. A nehéz fizikai munkát végzők korkedvezménye például maximálisan 7 év, vagyis egy férfinak 35 évet kell egészségre ártalmas munkakörben töltenie. Januártól ehhez is, a korkedvezményhez is kapcsolódik a többlet-járulékfizetés, ám ezt nem egy évig vállalja át a költségvetés a munkaadóktól, hanem 2010-ig.
A korkedvezményes nyugdíjazásról egyébként még 1997-ben állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai, azóta ugyan módosították, s a mostani verzió jövő január elsejéig van érvényben. Ha a parlament addig nem fogadná el a mostani tervezetet, jövő évtől automatikusan megszűnik a korkedvezményre jogosító rendszer.
(Világgazdaság)
origo.hu
Orbán Viktor: Isten veled, Mester! – fotó
