Mindkét irányból prés alatt a Hiller-féle egyházpolitika

Ne késleltesse tovább a vatikáni–magyar vegyes bizottság újraalakítását és munkájának a megkezdését a kormány – sürgette a KDNP és a Fidesz tegnap. Igaz, a szocialista Hiller István kultuszminiszter a héten megvédte a Horn-kormány alatt tető alá hozott vatikáni megállapodást, a liberális koalíciós partner akcióba lépett ellene.

Egy kormány által megrendelt friss közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság döntő többsége a történelmi keresztény egyházakhoz kötődik.
Vallásügyi kisebbrendűséggel, utódpárti bűntudattal és az egyházak politikai lekenyerezési szándékával szokta vádolni az SZDSZ az MSZP-t, amiért 1997-ben regnáló miniszterelnöke, Horn Gyula megkötötte az Apostoli Szentszékkel a vatikáni megállapodást. Ez a nemzetközi szerződés az állampárti időkben elkobzott egyházi vagyonok tulajdonjogának rendezését, illetve a hitélet és – legfőképpen – az államtól átvállalt közszolgálat finanszírozását hivatott szabályozni. A megállapodás előírja, hogy a szerződési pontok teljesülését folyamatosan egy kétoldalú (állami–egyházi) testületnek kell figyelemmel kísérni. A vatikáni-magyar vegyes bizottság az első Gyurcsány-kormány regnálása óta gyakorlatilag nem működik, a kabinet mindeddig elmulasztotta kijelölni saját delegációjának tagjait. Holott Juliusz Janusz budapesti nuncius (szentszéki nagykövet) az egyházi oldal küldötteiről már július közepén tájékoztatta Hiller Istvánt, az egyházi kapcsolatokért is felelős oktatási és kulturális minisztert.

Részletek a Magyar Nemzet december 1. számában