Erősen beárnyékolja a magyar nemzetpolitika számára Románia 2007. január 1-jei európai uniós csatlakozását, hogy az erdélyi magyarság közösségi jogainak elismerésére még szimbolikus lépések se történnek – olvasható az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében. Rétvári Bence IKSZ elnök szerint ismét nagy lehetőséget szalasztott el Magyarország az erdélyi magyarok jogainak európai szintűvé tétele érdekében.
Románia uniós csatlakozása kapcsán bőven nyílt volna lehetőség vizsgálatok lefolytatására, ajánlások megfogalmazására és ígéretek kieszközlésére a kisebbségi jogok terén – véli a szervezet. Ehhez képest a magyar külpolitika ismét csak a „Bólogató János” szerepét játszotta el. Csupán az utolsó hónapok eseményeit szemlélve látható, hogy a magyar kisebbséget továbbra is büntetlenül sértheti alapvető jogaiban a többségi nemzet néhány elvakult szélsőségese.
Erdélyben magyar oktatókat távolítottak el Babes-Bolyai Egyetemről kétnyelvű táblák kihelyezése miatt – emlékeztet az IKSZ. Kossuth Lajost a marosvásárhelyi bíróság ítéletben kiáltotta ki tömeggyilkosnak és megtiltotta, hogy közterületet nevezzenek el róla. A történelmi hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy éppen Kossuth kezdett tárgyalásokat Balcescu román fejedelemmel az autonómia kérdésében. 1849 nyarán jött létre az a szegedi nemzetiségi törvény, mely Európában először ismerte el a nemzetiségek közösségi jogait. Ilyen jogokkal az erdélyi magyarok nem rendelkeznek az Európai Unió polgáraiként se.
Az hogy hazánk nem tudott nemzetpolitikai eredményeket elérni a román EU-csatlakozás okán, a magyar diplomácia teljes kudarcát is mutatja. Az EU-huszonötök tagjaként most nyílt volna lehetőségünk először követelni és nem meghunyászkodni. Göncz Kinga teljesítménye azonban olyan mértékben szürke és sikertelen, hogy még a Gyurcsány Ferenc által jutalmazott kormánytagok közül is kikerült.
(OS)
kényszersorozás
Erőszakos ukrán toborzás: bicikliről rángatták le a futárt + videó
