A Kossuth téri kordonok felszámolását követeli a Fidesz

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben arra szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. A Magyar Helsinki Bizottság Bene László országos rendőrkapitánynak jelezte: jelvény, azonosító szám nélküli egyenruhások állják el az utat a Parlament előtt. Petrétei József „nem látja indokoltnak", hogy bármilyen formában beavatkozzon a rendőrség szakmai munkájába.

A két politikus január 31-én kelt levelének apropója, hogy a Kossuth teret éppen 100 napja, október 22-ről 23-ára virradóra ürítették ki, és zárták le kordonokkal. A levélben arra szólítják fel Petrétei József minisztert, hogy az országos rendőrfőkapitányon keresztül haladéktalanul utasítsa a budapesti rendőrfőkapitányt, hogy számolja fel kerítésrendszert, ami a Kossuth teret élvezhetetlenné és látogathatatlanná teszi – számolt be Navracsics Tibor.

A frakcióvezető hangsúlyozta: a tér lezárása csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és jól mutatja, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni, ugyanis nem vitába száll a tüntetőkkel, nem cáfolja az állításaikat, hanem lezárja a teret, ahol emiatt nem lehet tüntetést tartani. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly szeptember 17-től a tér lezárásáig tartó tüntetéseken soha nem volt atrocitás, még akkor sem, amikor párhuzamosan a Fidesz is nagygyűlést rendezett a téren.

Az intézkedés még a formai követelményeknek sem felel meg

A Fidesz frakcióvezetője szerint a tér lezárását indokló Gergényi-féle rendelkezés, amire a kormány is hivatkozik, formailag és tartalmilag sem helytálló. Mint mondta, a rendőrség honlapjára csak január 24-én került fel Gergényi Péter, budapesti rendőrfőkapitány „személy- és létesítménybiztosítási intézkedése”, amely a többek között a védett személyek – így a házelnök és a miniszterelnök – biztonságára hivatkozik, holott ők egyszer sem voltak veszélyben, sőt Szili Katalin maga is több alkalommal kérte a Kossuth tér zárlatának feloldását.

Navracsics Tibor szerint emellett az intézkedés formai követelményeknek sem felel meg, ugyanis a határozatban nem szerepel ügyszám, nincs fellebbezési lehetőség, és az állampolgárokkal sem közölték időben, hiszen csak a múlt héten került fel a rendőrség honlapjára.

Október 23-a óta „rendőri megszállás alatt”

Október 23-a óta az ország politikai életének egyik legfontosabb pontja, az ország egyik legszebb tere „gyakorlatilag rendőri megszállás alatt áll” – jelentette ki a politikus, aki szerint méltatlan állapot, hogy az emberek nem használhatják, az ő adóforintjaikból fenntartott parkot, a turistáknak pedig a villamossíneken kell várakozniuk, ha be akarnak jutni a Parlamentbe. Az egésznek egy kicsit olyan hangulata van, mint annak idején a hidegháborús időkben a Kelet- és Nyugat-Berlin határán álló Checkpoint Charlie – jegyezte meg.

Magyar Helsinki Bizottság: megtagadták nevük és azonosítószámuk megadását a rendőrök

Nem intézkednek, csak útbaigazítják a rendőrök azokat a járókelőket, akik a Kossuth tér október 23-a óta „ideiglenesen elzárt műveleti részén” akarnak átvágni – világosították fel a jelvény, azonosító szám nélküli egyenruhások a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, amikor szeretett volna átmenni a Rákóczi szobor előtti területen. Kádár András Kristóf panaszt tett az országos rendőr-főkapitánynál, melyben az intézkedésen túl azt is kifogásolja: míg a terület lezárása október 23-án jogszerű lehetett, a kordonok „ideiglenes”, máig tartó fenntartása már egyértelműen törvénysértő – áll a Helsinki Bizottság szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében.

„Menjél tovább” – zárta le ingerülten egy egyenruhás rendőr az általa útbaigazításnak mondott intézkedést a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével szemben. Kádár András Kristóf 2007. január 26-án egy kollegájával szeretett volna átvágni a Kossuth tér lezárt, a Rákóczi szobor előtti részén. A rendőrök közölték, hogy a területet zárt terület, meg kell kerülniük. Amikor a jogvédők ennek oka iránt érdeklődtek, többszöri eredménytelen kísérlet után csak akkor kaptak választ (miszerint a tér műveleti terület), miután felfedték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai. Ezután kérték a rendőröket, akik nem viseltek semmiféle azonosító jelet, hogy közöljék nevüket és azonosítószámukat, de az egyenruhások ezt megtagadták: a két jogász hiába érvelt azzal, hogy az intézkedés során a rendőrségi törvény értelmében kötelesek azonosítószámukat közölni, a rendőrök úgy vélték, ők azzal, hogy a lezárt területre nem engednek be valakit, nem intézkednek, csak útbaigazítanak.

A jogvédő szervezet panaszt nyújtott be Bene László országos rendőr-főkapitány részére. A dokumentum többek közt kiemeli: a terület lezárására a BRFK vezetőjének nincs hatásköre. Ezért Kádár András Kristóf szerint a jelenleg is érvényben levő főkapitányi intézkedés a rendőrségi törvényt és a belügyminiszteri rendeletet is sérti.

Petrétei „nem látja indokoltnak„, hogy miniszterként bármilyen formában beavatkozzon a rendőrség szakmai munkájába

Az igazságügy-miniszter válaszolt Navracsics Tibor frakcióvezetőnek és Szájer József európai parlamenti képviselőnek. Levélben Petrétei József köszönettel nyugtázza a hozzá írt levelet, majd emlékeztet arra, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 5. paragrafus (3) bekezdése alapján a miniszter a rendőrség részére egyedi utasítást csak az országos rendőrfőkapitány útján adhat. – Ebből következik, hogy a kasszáció jogával az igazságügyi és rendészeti miniszter a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével kapcsolatban nem rendelkezik – teszi hozzá.

Arra az észrevételre reagálva, hogy Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány „személy- és létesítménybiztosítási intézkedésével” kapcsolatban az állampolgároknak nincsen fellebbezési lehetősége, a miniszter rámutat arra, hogy a rendőrség esetleges jogszerűtlen intézkedéseivel szemben az Rtv. maga biztosít olyan jogorvoslati rendszert, ami minden jogállami követelménynek megfelel.

Petrétei József felhívja a figyelmet arra, hogy tudomása szerint a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével szemben az Rtv. rendelkezései szerint senki nem tett panaszt, ennek megfelelően „nem látja indokoltnak„, hogy miniszterként bármilyen formában beavatkozzon a rendőrség szakmai munkájába.

A miniszter válaszlevelében azt is megjegyzi: tavaly október 23-án a rendőrség nem egy békés rendezvényt oszlatott fel a Kossuth téren, mivel – mint írja – „egyértelműen megállapítható, hogy azon egyes résztvevők felfegyverkezve jelentek meg”, ezért a rendőrségnek a gyülekezési jogról szóló törvény alapján „törvényi kötelezettsége volt a rendezvény feloszlatása„.

Forrás: MTI, Magyar Helsinki Bizottság