Lapunk értesülései szerint a Samsung jászfényszarui gyárának bővítését jelenti be holnap a gazdasági miniszter. Kóka János a köztelevízióban tegnap azt mondta, pénteken kerül sor arra a bejelentésre, amely mintegy ezerfős munkahelyteremtést jelent a kelet-magyarországi településen. A Samsung 12 milliárd forintos beruházással a kilencvenes évek közepén Jászfényszarun hozta létre televíziógyárát. A gazdasági tárca – saját bejelentése szerint – jelenleg mintegy ötven külföldi befektetővel folytat tárgyalásokat. Ha e tervek megvalósulnak, 3,7 milliárd euró értékű működő tőke érkezik hazánkba, amely 12 ezer munkahelyet teremt. A tőkebeáramlás ösztönzésére a kormány – az adófizetők pénzéből – támogatásokat és különböző kedvezményeket nyújt a cégeknek. A befektetők vissza nem térítendő pénzbeli támogatás mellett adókedvezményeket és szakképzési támogatást kapnak. A kormány által nyújtott kedvezmény a társasági nyereségadóra vonatkozik, a Hankook esetében például a ma érvényes 16 százalék helyett 3,2 százalékra mérsékelték a beruházó terheit tíz esztendeig.
Az előírt szakképzési támogatás pedig csak 50 százalékos. A kedvezmények mellett infrastrukturális beruházásokat is magára vállal a központi költségvetés. A kormány mellett az önkormányzatok is hozzájárulnak a befektetők becsalogatásához. Ennek gyakori formája a földterület ingyenes vagy kedvezményes átengedése, a hosszabb távú iparűzésiadó-mentesség biztosítása.
A beruházásra szánt állami támogatás mértékét a kormány, amíg tehette, titokban tartotta. Kóka János korábban azt nyilatkozta, hogy 2004–2005-ben 220 milliárdnyi beruházásra mintegy 34 milliárd forint állami támogatás jutott. De ez csak a pénzügyi juttatás, kiegészítik az egyéb kedvezmények. A Hankook esetében például a 16 milliárd forintos pénzbeli támogatáshoz négymilliárdnyi kedvezmény társult. Az APEH kimutatása szerint az adókedvezmények aránya 2005-ben a személyi jövedelemadó esetében 5-7 százalék volt, a társasági adónál viszont közel 25 százalék. Emellett a kis- és középvállalatok kamatkedvezményére tavaly 2,4 milliárd forintot áldozott a magyar állam, a nagyberuházások esetében közel 102 milliárd forintot.
Az adókedvezmények rendszerét átmeneti megoldásnak tartja Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke. Véleménye szerint új adótudatosságra, adómorálra épülő rendszerre van szükség. Ebben a kedvezmények jelentőségüket vesztik, mert maga a rendszer széles adóbázissal és alacsony kulcsokkal működik. Fontos tudnivaló, hogy egy új befektetés megvalósíthatósági számításánál nem az adók százalékát hasonlítják össze, hanem a fizetendő adók tömegét. A nagy külföldi beruházások annak ellenére, hogy kedvezményben részesültek, mégis a legnagyobb hazai adófizetőknek számítanak.
Ezzel szemben áll az, hogy a nagy nemzetközi cégeknek rendkívüli érdekérvényesítő képességük van. A kis- és közepes méretű, magyar tulajdonú cégek jogosan tiltakoznak az adódiszkrimináció ellen – mondta kérdésünkre Mellár Tamás közgazdász, aki szerint nemcsak az a baj, hogy versenyhátrányba kerülünk a külföldiekkel szemben, de az is, hogy a multik – hatékonyságuk érdekében – a beruházási összeghez képest kis létszámot foglalkoztatnak. Ennek következtében nem szélesedik az adóalap, így az állami bevételek nem folynak be megfelelő mértékben.
A reggeli csúcsban hibásodott meg az M2-es metró Budapesten