Csökkenő elnöki fizetések

A közép-amerikai Nicaraguában folytatódik a több latin-amerikai országban elindult takarékossági folyamat: az állam első szolgái járnak elöl jó példával, és csökkentik fizetésüket. A brazil elnök, Lula da Silva ugyan nem csökkentette fizetését, de nagyszabású beruházási programot jelentett be a brazil államok kormányzóinak tartott sajtótájékoztatón: 234 milliárd dollárt fordítanak a 27 brazil állam fejlesztésére a következő elnöki ciklusban 2007-2010 között.

Grupoese (Managua – Nicaragua)

Daniel Ortega, a napokban hivatalába beiktatott baloldali nicaraguai elnök első rendeletével 3.200 dollárra csökkentette elnöki fizetését, vagyis 68 százalékkal kevesebbet vesz fel, mint jobboldali elődje, Enrique Bolanos. A Grupoese című baloldali lapban közölték a fizetéscsökkentés további alanyainak listáját is: az eddigi fizetés felére szállították le az összes köztisztviselő havi fizetését. Csökkentették, sőt eltörölték a korábban járó legtöbb kedvezményt: az állami finanszírozású hitelkártyákat, a napidíjakat, lakásköltségek kedvezményeit, és már a mobitelefonok számláit sem állja az állam.

A sandinista Daniel Ortega döntése nem egyedülálló Latin-Amerikában. Egy éve Evo Morales, a baloldali bolíviai elnök jelentette be elsőnek, hogy az ország sanyarú gazdasági helyzetére való tekintettel az eddigi összeg felére szállítja le elnöki fizetését. Őt követte a júniusban megválasztott perui elnök, a szociáldemokrata, bár politikájában inkább liberális Alan García, aki megkontrázta Moralest, és hasonló okokra hivatkozva harmadára szállíttatta le elnöki apanázsát.

Felipe Calderón, Mexikó tavaly december elsején viharos körülmények között beiktatott konzervatív elnöke takarékosabban bánt a kormány fizetéscsökkentésével, mert ő beérte 10 százalékkal. Rafael Correa, Ecuador ugyancsak baloldali államfője pedig ugyancsak a felére szállította le elnöki fizetését.

BBC – Mundo – O Folha (Sao Paulo)

Luiz Inácio „Lula” da Silva, a tavaly másodszor is megválasztott baloldali brazil elnök nagyívű gazdasági programot terjesztett be a brazil parlamentben. A fejlesztéseket elsősorban az ország infrastruktúrájának, a közlekedési rendszerek javítására fordítják, de jelentős összegeket ruháznak be az energiaágazatban és az egészségügyben is. A pénz elsősorban az állami tulajdonú hazai vállalatokból származik, de magáncégek is csatlakoztak a nagyívű tervezethez.

Brazília gazdasága fejlődik a leglassabban Latin-Amerikában, ezért a gazdaságélénkítő intézkedésektől várja az eredményt: alacsony kamatokkal hitelfelvételre ösztönöz, javítja a környzetvédelmet, hogy előmozdítsa a tőkebefektetéseket, csökkenti az adókat, és a bürokráciát. A jobboldali O Folha is elismeri, hogy a Növekedést Gyorsító Program (PAC) keretében csak idén 11 millió polgár juthat számítógéphez. Sok program a határokra összpontosul, hogy elősegítse a latin-amerikai integrációt. Az energiaágazatnak pedig az a legfontosabb célja, hogy megteremtse a függetlenséget a gázellátásban, mivel Bolíviával árvita akadályozza az onnan érkező további ellátást. Bolívia tavaly államosította földgázkészletét, és csak Brazília nem fogadta el az új, és jóval magasabb árakat. Az államosításig Brazíliába irányult az eladott szállítmányok legnagyobb része.