Határon túli pénzek: csak a rendszer változik?

A határon túli magyarok támogatási rendszerének működése eloszlatja majd a szétosztás új rendszerével kapcsolatos aggályokat – mondta kérdésre válaszolva Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke.

A Szülőföld Alapról szóló törvény decemberben elfogadott módosításával a határon túli magyarok a regionális fórumokon dönthetnek arról, mire fordítják a támogatásokat. A támogatáspolitika céljai megmaradnak, az intézményrendszer változik – közölte sajtótájékoztatóján a kormánypárti politikus.
Kozma József arra az újságírói felvetésre válaszolt, miszerint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának egyik tisztségviselője nem tartotta indokoltnak a pályázati rendszer átalakítását.
A szocialista politikus azt mondta, ha néhány hónap után még mindig marad aggály az új rendszerrel kapcsolatban, akkor meg kell vizsgálni a működés tapasztalatait.

A képviselő szerint a kormány kompetenciája a támogatások célba juttatási kereteinek meghatározása, azt azonban, hogy milyen célokra fordítsák azokat, az adott régióban élők döntik el.
Kozma József elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatalának átszervezésekor figyelni fognak arra, hogy semmilyen korábban kialakított kapcsolat ne vesszen el.

Az Országgyűlés december 18-án módosította a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A módosítás értelmében a Szülőföld Alap keretein belül a politikai szintet a regionális egyeztető fórumok jelentik, a szakmai döntéseket pedig kollégiumok hozzák.

Kozma József 2006-ot értékelve elmondta: óriási kihívás volt a magyar külpolitikának, hogy a belpolitikai csatározások rávetültek a külpolitikára is. Közölte: a szocialista párt olyan politikát szeretne 2007-ben folytatni, amely tehermentesíti a külkapcsolatokat a belpolitikai villongásoktól.
Hozzáfűzte: az MSZP aktív részese akar lenni a külpolitikai stratégia kialakításának. Kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt részt kell venniük a stratégia kialakításában, amely konszenzusos alapra helyezi a magyar külpolitikát – hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy Románia és Bulgária január elsejei uniós csatlakozásával a magyarság mintegy kilencven százaléka egy politikai közösségben egyesült. Hozzátette: Magyarország csatlakozásával a schengeni övezethez Magyarország és Szlovákia között mindenféle szempontból megszűnik a határ.

Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes tagja az MTI-nek azt mondta: nem fogja segíteni, sőt nehezebbé teszi a magyar külpolitikát a megszorítások miatt leépített intézményi háttér.
Emlékeztetett rá, hogy a határon túli magyarok is aggodalommal figyelték a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetetését. Hozzátette: szintén megszűnt az elmúlt években szakmai munkát végző Teleki Alapítvány, mivel a költségvetésben nem biztosították a működéséhez szükséges forrásokat.
Balla Mihály szerint a Külügyminisztérium által elkészített stratégia 2003 óta folyamatosan készül, de nem látható, hogy a stratégiai elképzeléseket milyen intézményrendszerrel valósítják meg. Nem látható az sem, hogy a Szülőföld Alap milyen intézményrendszerrel működik majd – fűzte hozzá.
Az ellenzéki politikus közölte: a 2007-es költségvetéssel a szaktárca működőképessége határára sodródott. Az is nagy kérdés, hogy vajon a Külügyminisztérium jól képzett szakmai gárdája végzi-e a szakmai munkát, vagy kézi vezérléssel irányítják a Miniszterelnöki Hivatalból – tette hozzá.

(MTI)