A kormány újra próbálkozik – az elvárt adó utódjáról tárgyal az Országgyűlés

Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak. Ezért a kormány számos területen szűkíteni akarja a közteherviselést elkerülő lehetőségeket – indokolta Veres János pénzügyminiszter az adótörvények módosítását parlamenti expozéjában. Elmondása szerint kiterjesztik az APEH jogosítványait. Tállai András fideszes képviselő úgy vélte: a javaslat minden veszteséges vállalkozót csalónak tart. A képviselők egyetértésben módosították a kereskedelmi- és az szja-törvényt.

A pénzügyminiszter szerint kevesen fizetnek ma adót, így a törvényt betartókra túl nagy terhek hárulnak. Ezért a kormány szűkíteni szeretné a közteherviselés alóli kibújás lehetőségeit. Elmondta: a törvényjavaslat szerint az adóhivatal felhatalmazást kap arra, hogy eltérő ellenőrzési módszereket alkalmazva vizsgálja azokat, akik nem vállalják, hogy legalább a jövedelemminimum után adót fizessenek.

Veres hozzátette: a törvényjavaslat meghatározza, hogy az egyes adózói csoportoknál mennyi a nyereségminimum. Ha ezt a vállalkozás nem éri el, akkor a saját döntésétől függ, hogy kitölti-e a bevallás-kiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti-e az adót a minimumnyereség után – közölte.

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság elvárt adóról szóló döntése 60 milliárdos bevételkiesést jelent az idei költségvetésnek. A most tárgyalt törvénymódosítás eredményeként 10-15 milliárd forintos bevételt várnak, a fennmaradó összeget pedig a központi egyensúlyi tartalékból fedezik – mondta.

Közölte: az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatványt feldolgozza, és kockázatelemző program alapján választja ki azokat, akiknél feltételezhető, hogy a vállalkozás eredménye a bevételek eltitkolásának és a szabálytalan költségelszámolásnak a következménye.

Veres János elmondta: a törvényjavaslat arra is jogot biztosít az APEH-nek, hogy megvizsgálja, az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tulajdonosa, vagy a vállalkozásban közreműködő emberek életvitele arányos-e a vállalkozásból szerzett jövedelemmel.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló rendelkezések július 1-jével lépnek hatályba. Az illetékes bizottságok általános vitára alkalmasnak találták a javaslatot, de kisebbségi véleményként elhangzott: sérti a jogbiztonságot, hogy új adót vezetnek be év közben.

Tállai: A törvényjavaslat szerint a veszteséges vállalkozó csaló

A módosítás általános vitájában a kormánypárti felszólalók elmondták: az adótörvények módosításával kifehérítik a gazdaságot. Az ellenzéki politikusok szerint azonban a törvényjavaslat még mindig azt szemléletet tükrözi, hogy a veszteséges vállalkozók adócsalók. Továbbiak


Horváth: Felejtse el a kormány ezt a törvényjavaslatot

Az adótörvények vitájának folytatásában felszólalt többek közt a fideszes Horváth János, aki azt javasolta Veres Jánosnak: „felejtse el ezt a törvényjavaslatot”. Veres zárszavában úgy vélte: a javaslat nem a vállalkozók sanyargatásáról szól. Továbbiak


Egyetértésben módosították a kereskedelmi törvényt

Egyetértés volt az ellenzék és a kormánypártok között a kereskedelmi törvényről szóló módosítással kapcsolatban: a változtatás a turisztikai vállalkozások egy részének tevékenységét könnyítené meg, a javaslatot a kormány is támogatta.Továbbiak


A Fidesz és az MSZP is támogatta az szja-törvény módosítását

A kormány mellett MSZP és a Fidesz frakciója is támogatja a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvénynek azt a módosítását, amely szerint visszaállna a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által adományozott emléktárgyak adómentessége. Továbbiak


Kisiskola = pazarlás?

A kistelepülési iskolák bezárásáról, az egészségügyről és a mezőgazdasági támogatásokról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt a parlamentben. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára szerint pazarlás fenntartani a kistelepülések iskoláit. Továbbiak


Az országgyűlés kézfeltétellel elnapolta a művi meddővé tétel feltételeinek szigorításáról szóló, az Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület által indított népi kezdeményezés tárgyalását. Az eljárás ellen többen is tiltakoztak.

A parlament követekező ülését Lezsák Sándor április 23-ára hívta össze, és a mait lezárta.


(MTI)