Így néz ki a társadalmi igazságosság Magyar Péter szerint
Magyar Péter szerint az új adó nem büntetés, hanem a társadalmi igazságosság és a szolidaritás eszköze, amely nagyobb közteherviselésre kötelezi a szupergazdagokat. Sebestyén Géza viszont arról írt, hogy az igazságosság mércéje nem lehet pusztán az, hogy melyik országban él a tulajdonos. A tervezet ugyanis a magyar adóilletőségű személyek teljes vagyonára kiterjedne, a külföldieknél viszont jóval szűkebb a hazai adóztatási jogkör.
A szakértő szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy egy vállalkozó vagyona jellemzően nem készpénzben, hanem gyárakban, szoftvercégekben vagy kereskedelmi társaságokban áll. Ha a céges részesedés után évente adózni kell, a tulajdonos kénytelen lehet magasabb osztalékot kivenni a vállalkozásból a fizetési kötelezettség teljesítéséhez. Ezzel az elvonás közvetlenül a magyar cégek beruházási és fejlesztési forrásait apasztja el.
Magának mond ellent a Tisza–kormány
Az elemzés önmagában is érdekes, de a közgazdász egy további csavarra is felhívja a figyelmet.
A kockázatot maga a kormányzati hatásvizsgálat is elismeri.
A vagyonadóról szóló háttérdokumentum rögzíti, hogy egyes kis- és középvállalkozások tulajdonosai az adófizetés miatt nagyobb osztalékot vehetnek ki, ami hátráltathatja a beruházásokat. Bár az anyag összességében nem számol érdemi versenyképességi romlással, ezt a konkrét veszélyt mégis tényként kezeli.
Sebestyén Géza végül arról írt, hogy mivel a magyar gazdaságnak több erős, fejlesztő, exportáló és magasabb béreket fizető hazai tulajdonú vállalkozásra van szüksége, a vagyonadó ennek keresztbe tesz.
Ha a magyar cégtulajdonosokat rendszeres tőkekivonásra kényszerítik a világ leggazdagabb embereinek adómentesen működő cégeivel szemben, azzal a kormány éppen a hazai gazdaság felzárkózási esélyeit ássa alá.
