A régészetet sem kíméli az ésszerűsítés és a reform

A megyei múzeumok érdeksérelemnek tekintik a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) létrehozását, mert a nagyberuházásokat megelőző feltárásokra már nem ők, hanem a KÖSZ köthet szerződést.

A rendszerváltozás után beindult nagyberuházások jelentősen javították a megyei múzeumok anyagi helyzetét. Az autópálya-építők, plázafejlesztők által törvényben rögzített kvóta szerint adott pénzből a múzeumok nemcsak a szigorúan vett leletmentést végezték el, hanem olykor kiegészítették az amúgy rendkívül szűkös múzeumi költségvetést is. Ráadásul, ha egy autópálya három megyén ment keresztül, akkor az építtetőnek három megye múzeumával kellett szerződést kötnie – írja a Népszabadság.

Ezen a helyzeten próbált változtatni az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az április 4-én hatályba lépett új rendelet lényege: az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ átalakításával létrejött a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ), amelynek egyik fő feladata a régészeti szakszolgálati tevékenységek végzése. Az intézmény főigazgatói posztjára pályázatot írnak ki, addig megbízott főigazgatóként Virágos Gábor régész feladata lesz a legfeljebb húszfős csoport felállítása.

A szolgálat életre hívásának Virágos Gábor szerint több oka is van. Talán a legfontosabb: ahhoz képest, hogy az állami nagyberuházások kapcsán mennyi forrást kapott a régészet, viszonylag kevés a kézzelfogható eredmény szerinte. Párhuzamos fejlesztésekre költöttek, amelyeket a megyék nem hangoltak össze.

A jövőben más lesz a helyzet. A másfél milliárdos összeget meghaladó nagyberuházások esetén – a Vásárhelyi-tervnél már százmillió a határ – a szolgálat köt szerződést a beruházóval, a munkát pedig vagy saját szakembereivel végezteti el, vagy a megyékkel, vagy azzal, aki a legjobban ért hozzá. A megyei múzeumok nem élveznek területi védettséget: más szakemberek is dolgozhatnak a területükön.

Ilyenkor azonban az adott megye dönthet úgy, hogy az előkerülő leleteket nem fogadja. Virágos Gábor szerint ebben az esetben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz kerülnek a földből kiemelt emlékek. A múzeum raktárkapacitása központi költségvetési forrásból hónapokon belül jelentősen kibővül.

Tudományos szempontból sem támogatják

Az érintett szervezetek ellenzik a változtatást. A Magyar Régész Szövetség szerint elfogadhatatlan, hogy a szakszolgálat működését a feltárásokra biztosított bevételekből fedezik. Mivel az összetartozó leletek ezután különböző gyűjteményekbe kerülhetnek, a konstrukciót tudományos szempontból sem támogatják. A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége sem ért egyet az új rendszerrel, például azért, mert nincs arra garancia, hogy a szakszolgálat olcsóbbá, gyorsabbá teszi a régészeti munkát. Véleményük szerint a szakszolgálat tevékenysége ellentétes az önkormányzati és az örökségvédelmi törvény a területileg illetékes múzeumok feladatáról szóló paragrafusaival, pontosabban: alapvetően sérti a megyei múzeumok illetékességét saját gyűjtőterületükön.

(nol.hu)